Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Tejfölöket pakol a hűtőbe egy dolgozó a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzletben 2025. március 17-én. Ezen a napon életbe lépett az árrésstop, amely harminc alapvetőélelmiszer-kategóriánál 10 százalékban szabályozza a kiskereskedelmi árrés mértékét.
Nyitókép: Balogh Zoltán

Árzuhanás az élelmiszereknél – és a drogériai termékeknél is

Kézzelfogható a tavasszal bevezetett árrésstop hatása.

Az év eleje óta a drogériai termékek 26,6, az élelmiszerek pedig 19,6 százalékkal lettek átlagosan olcsóbbak – jelentette ki Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a Facebookra feltöltött videójában.

Az államtitkár elmondta, az árrésstop bevezetése előtt a multik akár 30 százalékos árrést is alkalmaztak olyan termékeken, mint a mosogatószer, a mosópor, vagy a tusfürdő. Hozzátette, a családok számára kézzelfogható, hogy egy nagybevásárlásnál kevesebbet kell fizetniük, mint korábban.

Ezt számos példán keresztül érzékeltette: az intézkedés nélkül kilónként 1000 Ft-tal több lenne a trappista sajt ára, de a folyékony mosószerek és a samponok esetében is több száz forintos a különbség. Szintén több lenne a tusfürdők, tisztítószerek, és a liszt, tej ára is.

Az árrésstop jelenlegi formájában május vége óta él, hatályos az élelmiszerekre és a drogériai termékekre is. Mindkettő kategóriában harminc alapvető termékre érvényes az intézkedés. Az élelmiszerek esetében 10 százalékos, a drogériai termékeknél 15 százalékos a maximális kiskereskedelmi árrés.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×