Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
336.17
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Kim Dzsongün észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (b2) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kétoldalú megbeszélést tart a pekingi Tiaojütaj állami vendégházban 2025. szeptember 3-án. A vezetők a  kínai-japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség alkalmából tartózkodnak a kínai fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Alekszandr Kazakov

Vlagyimir Putyin elmondta, mit tettek az észak-koreai különleges erők az oroszok oldalán

Az orosz és az észak-koreai vezető Pekingben találkozott egymással.

Észak-koreai különleges erők "bátran és hősiesen küzdöttek" a kurszki régióban, ahol sikeres betörést hajtottak végre az ukrán erők, és segítettek az elfoglalt területek felszabadításában - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Pekingben, a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemle után Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel folytatott találkozóján.

Dél-Korea titkosszolgálata szerint Phenjan tavaly óta több mint 15 ezer katonát küldött Oroszországba. Emellett Észak-Korea tüzérségi lőszert, rakétákat, valamint ezek indítórendszereit szállította Oroszországnak.

Az orosz elnök kijelentette: Moszkva soha nem feledi az észak-koreai katonák és családjaik áldozatait. Az orosz nép nevében szeretném megköszönni Észak-Korea részvételét a közös harcban - tette hozzá Putyin.

Kim Dzsongün közölte, hogy Phenjan és Moszkva együttműködése jelentősen erősödött azóta, hogy a két ország tavaly júniusban az észak-koreai fővárosban tartott csúcstalálkozón stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.

Bár Kim nem említette konkrétan a háborút, hangsúlyozta: ha van bármi, amit tehet Oroszországért és az orosz népért, azt testvéri kötelességnek tekinti, és kész minden lehetséges módon segítséget nyújtani.

A két vezető a kínai katonai díszszemle alkalmából utazott Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping kínai államfő mellett állva tekintették meg a parádét.

Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×