eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Anze Logar szlovén külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Berlinben 2021. május 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John MacDougall

A talpra állás és a nyugat-balkáni bővítés viszi a prímet az EU-ban

Európa zöldesítése, digitalizálása, gazdaságának növekedési pályára állítása áll a csütörtökön kezdődő féléves szlovén EU-elnökség prioritásai élén, valamint a nyugat-balkáni EU-bővítés. További kiemelt terület az EU-jövő konferencia és „az uniós értékek erősítése”, ljubljanai szándékok szerint.

Anže Logar szlovén külügyminiszter a napokban ismertette az EU-taggá válás óta második szlovén féléves elnökség prioritásait, amit alapvetően négy főbb csoportba rendezve mutatott be, és közölte egyúttal, hogy a szlovén hat hónap szlogenje három szó lesz:

„Együtt. Ellenállóképesen. Európaian.”

A legfontosabb teendő a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elérhetővé válásával annak minél hatékonyabb elősegítése, hogy a járvány okozta gazdasági leállásból kilépve az újrakezdés egy korábbinál is korszerűbb, új növekedési pálya elérését szolgálja – érvelt Logar. A cél a gazdaság ellenállóképességnek a növelése, a „zöldesítés” és digitalizáció révén a versenyképesség és fenntarthatóság, valamint mindezek eredményeként az európai (gazdasági, kereskedelmi) stratégiai autonómia erősítése.

A nemzetgazdaságok a járvány egymást követő hullámai alatt lényegében mindenütt jelentős leállásra kényszerültek, most viszont egyszerre indít majd mindenki, és

nem lesz mindegy, hogy a kezdeti tülekedésben ki milyen pozícióba jut, illetve, hogy a belső átalakulásokkal milyen új stratégiai irányt követ ezután.

Az elmúlt egy évben – a szlovént megelőző másik két féléves EU-elnökség alatt – mindezek vonatkozásában több fontos európai uniós sarokpont is konkretizálódott. Megszületett az európai zöld megállapodás, a klímavédelmi csomag, a közös agrárpolitika átfogó reformja, és folyamatban van a digitális szolgáltatások és digitális piacok átfogó európai szabályozásának kihordása is.

Ljubljana ebből különösen a klímavédelemmel és a digitalizációval összefüggő teendőkön szeretne nagyot lendíteni – jelezte már korábban a brüsszeli Politiconak nyilatkozva Iztok Jarc brüsszeli szlovén EU-nagykövet. A klímacélok kapcsán kiemelt figyelmet kívánnak majd szentelni a városokat érintő lehetséges beavatkozások és intézkedések körének, a digitalizációnál pedig az említett két átfogó szabályozási csomag kapcsán tűzték ki célul azt, hogy

az EU-tanács novemberi ülésére összehozzák a szükséges tagállami egyetértést.

A digitális ágenda külön fejezeteként komoly erőfeszítéseket akarnak tenni a kiberbiztonság fokozására is. Az Európai Parlament éppen most vitatja a „hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó (európai uniós) irányelvet” (brüsszeli angol rövidítésben NIS2), Ljubljana ezt is szeretné még a félév során lezárni.

Egyúttal nagy jelentőséget tulajdonítanak a kíbertámadások kivédésénél a közösségi szintű eszközök, segítségnyújtási mechanizmusok, információcserék erősítésének, valamint ennek kapcsán a hasonló prioritásokat követő nem EU-országokkal folytatható „kiberdiplomácia” elmélyítésének.

A cél ez utóbbi esetében egyfajta

„kiberbiztonsági globális együttműködés és partnerség”, illetve felelősségmegosztás kialakítása volna,

szlovén szándékok szerint.

Ljubljana számára a másik stratégiai jelentőségű kérdéskör a nyugat-balkáni bővítés. A témáról részletesen szólt Logar is, aki ez ügyben korábban a Euractivnak is nyilatkozott. Hangoztatta, hogy az Európai Uniónak - amely szerinte eddig a kivárás politikáját alkalmazta - immár aktivizálnia kell magát, különösen annak fényében, hogy úgymond jó látható módon „külső harmadik országok” növekvő aktivitást mutatnak a térségben, egyre nagyobb befolyást építve ki.

Az utalás megfigyelők szerint egyértelműen a kínai és orosz gazdasági, befektetési és diplomáciai törekvésekre vonatkozik, de nem elhanyagolható egyes régiókban a török érdeklődés sem. Logar szerint paradigmaváltásra van szükség a témát kezelő európai szemléletben, és

az eddigi „problémaérzékeny megközelítést a megoldásorientált hozzáállással” kell szerinte felváltani.

Ljubljana mindenesetre októberben nyugat-balkáni csúcstalálkozóra hívja a térség és az EU-országok vezetőit. Ez lesz egyébként a legnagyobb szabású nemzetközi-diplomáciai megmozdulás a szlovén félév során.

A nyugat-balkáni kérdést a szlovén diplomácia egyúttal részben össze is kívánja majd kapcsolni az elnökség harmadik kiemelt prioritásával, az EU-jövő konferencia menedzselésével, lévén ennek munkájában a nyugat-balkáni térség civil véleményét is be akarják csatornázni.

A konferencia idén tavasszal kezdődött, és jövő tavasszal, május 9-én ér majd véget, ennyiből a szlovén elnökségi félév lesz a leghosszabb „egy kézben lévő” időszak a tanácskozás munkájában – mutatott rá nyilatkozatában Logar.

További szlovén elnökségi prioritás „az európai értékeknek a kölcsönös együttműködés és megértés bázisán történő erősítése” lesz majd – derült ki a szlovén féléves programból. A jogállamisági kérdés ennyiből szlovén szándékok szerint az ő félévük alatt is kiemelt szerepet kap, de elsősorban olyan megközelítésből, hogy elő kívánják segíteni a különböző tagállami rendszerek és megoldások kölcsönös jobb megértését, valamint ezek szinergiáját az európai uniós mechanizmusokkal.

Megfigyelők megjegyzik, hogy izgalmas kérdésnek ígérkezik, vajon mindezek jegyében a szlovén féléves elnökség elszánja-e magát arra, amit az eddigi soros elnökségek rendre tovább passzoltak, nevezetesen, hogy

szavazásra tegyék fel a kérdést a Lengyelország és Magyarország kapcsán az EU-tanácsban zajló 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban,

vajon megállapítható-e esetükben a jogállamiság mások által vélelmezett „rendszer szintű és tartós” megsértése, vagy sem.

A kérdésfeltevés azért érdekes, mert ha szavazáskor nem jön össze a kívánt mértékű egyetértés az érintett országok elítélésére, akkor az egyúttal az eljárás lezárását is maga után vonja.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×