eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Emmanuel Macron, Frances president, pauses at the Viva Technology conference at Porte de Versailles exhibition center in Paris, France, on Wednesday, June 16, 2021. Viva Tech runs June 16 - 19. Photographer: Nathan Laine/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Nathan Laine/Bloomberg/Getty Images

Itt a főpróba, de csúnya hétvégének néz elébe Emmanuel Macron pártja

Kétfordulós helyhatósági választás kezdődik vasárnap Franciaországban, és mind több jel szerint köztársasági elnök pártja egyik régióban sem végez majd az élen, inkább csak harmadik-negyedik lehet, míg a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés akár hat helyen is elsőként várhatja a két hét múlva esedékes második fordulót.

A jövő évi elnökválasztás főpróbájának is tekintik sokan a vasárnap kezdődő kétfordulós helyhatósági választást, amin számos elemző számára a nagy kérdés, hogy át tudja-e venni egy, vagy több régió vezetését Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, illetve, hogy mennyire csúszik hátra a listákon Macron mozgalma.

A jelenlegi előrejelzések szerint a két forduló után regionális győzelemre Le Penéknek legfeljebb csak egy helyen – nyilván nem véletlenül a déli Nice-Marseille-Avignonban – lehet esélyük, de már ez is óriási szenzáció lenne, és jelentősen növelné Le Pen tekintélyét és hitelességét a jövő évi elnökválasztásra.

Mindeközben az a tény, hogy ugyanezen előrejelzések szerint Macronékat egyik helyen sem várják első helyen, arra utal, hogy a régiók vezetéséről mindenhol le kell mondaniuk.

A jelenség annál is inkább furcsának számít, mert személy szerint

Macron népszerűsége nem feltétlen áll rosszul.

A Paris-Match-Ifop havi felmérése szerint masszívan tartja az ötven százalékot, más kérdés, hogy e mögött nagyon megosztott választói kör áll. A hivatalban lévő elnök iránti bizalom elsősorban a fiatalok és az idősek körében erős – őket láthatóan sikerült meggyőzni a járvány idején tett intézkedésekkel –, míg egy jelentős csoport éppen, hogy a járvány minden negatív következményéért Macront teszi felelőssé.

John Lichfield, aki 20 éven át volt a brit Independent szerkesztője és párizsi munkatársa, a fő problémának azt tartja, hogy

az igazi törésvonal jelenleg Franciaországban nem annyira bal- és jobboldal, mint inkább földrajzi térségek között húzódik.

Egyfelől adott egy külvilágra, új típusú üzleti vállalkozások iránt nyitott, nagyvárosi kör, másfelől van a magába tekintő, befelé forduló és leszakadó vidék, amelyik mérhetetlen bizalmatlansággal tekint az előbbiekre. Erre mondja azt elemzésében Liechfield, hogy mindez a jól ismert Trump-féle, brexitféle amerikai meg brit képletek francia ismétlődése.

Liechfield annál nagyobb bajnak tartja, hogy miközben tehát láthatóan Franciaországban is túllépett az idő a hagyományos jobboldal-baloldal megosztottságon, Emmanuel Macron és mozgalma, amelyik 2017-ben maga is e kettő „között”, mintegy harmadik alternatívaként nyerte meg biztos többséggel a választást, mindeddig nem tudott, vagy nem akarta saját „narratívát” kialakítani és tudatosítani, amit aztán terjeszteni, követni lehetne.

Cserébe

a közéleti és társadalmi közhangulatot Liechfield „katasztrofálisnak” minősíti,

olyannak, amit szavai szerint húszéves franciaországi működése során még sohasem tapasztalt. Valahol ennek megnyilvánulása volt Macron napokban történt megpofozása, vagy néhány hete a nyugdíjas – vagy éppen esetenként még nagyon is aktív – francia katonatisztek „polgárháborús veszélyre” figyelmeztető felhívása.

Láthatóan részben szándékosan – gyakran valótlanságok terjesztésével is – generált pszichózis ez, ami aligha kétséges, hogy a mindenkori „rendpártnak”, a határozott fellépést ígérő, kemény retorikát alkalmazó politikai szereplőknek kedvez elsősorban – írta elemzésében az Independent egykori munkatársa, aki úgy véli, hogy ha a Nemzeti Tömörülés valóban „elviszi” két hét múlva a Nice-Marseille-Avignont (még inkább, ha további régiók és „lepennista kézre” kerülnek), akkor a már jelenleg is mindent átható „politikai hisztéria” a csúcsra juthat francia földön.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×