Infostart.hu
eur:
359.68
usd:
314.88
bux:
140842.29
2026. július 9. csütörtök Lukrécia
Oltásához előkészített, a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyaggal, a Comirnaty-vakcinával töltött fecskendők a fővárosi Honvédkórház oltópontján 2021. április 13-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Zöld lámpát kapott a 12-15 évesek oltása

Újabb korosztálynak adhatják be a Pfizer vakcináját az EU-ban.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a 12-15 éves gyerekek számára is a BioNTech/Pfizer vállalatok közösen fejlesztett, Comirnaty nevű, koronavírus elleni vakcinájának használatát az Európai Unióban - közölte Sztella Kirikiádisz, az egészségügyért felelős uniós biztos Twitter-üzenetben.

Az Európai Bizottság engedélye az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteki ajánlását követte. Az ügynökség a vakcina vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy az oltóanyag minden 12 évesnél idősebb embernél biztonsággal alkalmazható a koronavírus-fertőzés megelőzésére.

Az uniós biztos közölte,

a jóváhagyást követően a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek a vakcina alkalmazásáról a jelzett korosztály esetében.

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami szélkehelyű gyógyszerügynökség pénteki tájékoztatása szerint a vizsgálat nem mutathatott ki a BioNTech/Pfizer-oltóanyag esetében új, eddig nem tapasztalt mellékhatásokat. A gyerekeknél tapasztalt mellékhatások hasonlóak a 16 éves vagy annál idősebbekéhez. Ezek közé tartozhat az injekció beadásának helyén fellépő enyhe fájdalom, a fáradtság, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, hidegrázás és láz. A hatások általában enyhék, és az oltástól számított néhány napon belül elmúlnak.

Kiemelték: a vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

A német BioNTech vállalat az egyesült államokbeli Pfizerrel együttműködve a hírvivő RNS (mRNS)-alapú vakcinát fejlesztett ki. A hírvivő RNS (mRNS) molekulák segítségével ártalmatlan vírusfehérje-szakaszok termelődnek az emberi szervezetben, így a szervezet immunválaszt alakít ki a későbbi fertőzés megelőzésére vagy leküzdésére. Amikor az ember védőoltást kap, a sejtjei leolvassák a genetikai utasításokat, és a vírus külső felületén elhelyezkedő úgynevezett tüskefehérjék kisebb elemeit állítják elő. Az élő vírus ezeket használja arra, hogy bejusson a test sejtjeibe, szaporodjon és ezáltal okozzon betegséget. A védőoltás után az emberi szervezet immunrendszere idegen anyagként azonosítja ezt a fehérjét, és természetes védekezésként antitesteket és fehérvérsejteket termel ellene.

Az Európai Unió december 21-én engedélyezte a BioNTech/Pfizer-vakcina alkalmazását az EU-ban. Ez az első oltóanyag, amely engedélyt kapott az uniós használatra. A koronavírus elleni oltások beadása december végén kezdődött meg a tagországokban.

Címlapról ajánljuk

Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni helyzet alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós részvénypiacok valamelyest kilógtak, relatív felülteljesítést láthattunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×