Infostart.hu
eur:
361.34
usd:
315.12
bux:
153811.03
2026. szeptember 22. kedd Móric
Képviselõ szavaz a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városháza dísztermében 2026. február 25-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Újabb rendkívüli ülésnapok az Országgyűlésben, jön a szavazás az Alaptörvény-módosításról

Folytatódik az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésezése: a kormány a jövő hétre is kezdeményezte a parlament összehívását. A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint rendkívüli ülés összehívásáról szóló kezdeményezése szerdán került fel a parlamenti honlapra.

A dokumentumban a miniszter a rendkívüli ülés időpontjának július 13-14-ét javasolja.

A kabinet hét előterjesztés parlamenti megvitatását kezdeményezi.

Ezek között szerepel a magyar-szlovák, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén-szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás módosítása.

Tárgyalhatják a méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatással összefüggő, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosítását, a kőolajtermék-előállító különadóját kiterjesztő, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló előterjesztést, valamint az alaptörvény 17. módosítását.

Az egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítása a szifiliszfertőzések adatkezelésével függ össze, a közneveléssel kapcsolatos egyes törvények változtatása egyebek mellett helyreállítja a pedagógusok sztrájkjogát, míg az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosítása a Terrorelhárítási Központnak és az Országgyűlési Őrségnek a rendőrségbe történő beolvadását szabályozza.

Ruff Bálint azt írta, a rendkívüli ülés megtartása az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslat mielőbbi megtárgyalása és elfogadása érdekében szükséges. A módosítás az alkotmányos intézményrendszer működését, a hatalmi ágak közötti egyensúlyt, valamint több kiemelt jelentőségű közjogi intézmény szabályozását érintő rendelkezéseket tartalmaz. A döntés elhalasztása késleltetné a tervezett alkotmányos és intézményi változások végrehajtását, valamint az azokhoz kapcsolódó jogalkotási feladatok megkezdését - indokolt a miniszter.

A Miniszterelnökség vezetője szerint a tárgyalandó törvényjavaslatok tartalmazzák a rendvédelmi szervek szervezeti átalakítását, a köznevelési intézmények működésének hatékonyabbá tételét, szakmai autonómiájának növelését, a közegészségügyi feladatellátás fejlesztését, valamint a gyermekvédelmi szabályozás hatékonyságát szolgáló rendelkezéseket.

Ruff Bálint szerint a javaslatok elfogadásának elhalasztása késleltetné a szükséges szervezeti és szakmai intézkedések végrehajtását, valamint hátrányosan befolyásolhatná az érintett közfeladatok ellátásának hatékonyságát.

Címlapról ajánljuk
Oda Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János mentelmi joga

Oda Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János mentelmi joga

A fideszes országgyűlési képviselőkkel szemben Litresics András ügyvéd tett feljelentést a „Zsolti bácsi-ügyben” közzétett és megosztott Facebook-bejegyzés és sajtótájékoztatók miatt.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×