Infostart.hu
eur:
359.76
usd:
314.77
bux:
140842.29
2026. július 8. szerda Ellák
stock photo
Nyitókép: Getty Images/Jozsef Zoltan Varga

Többletes lett a költségvetés központi alrendszere

Júniusban 424,1 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere, szemben az egy évvel korábbi 27,4 milliárd forintos szufficittel - jelentette szerdán kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium.

Június végéig az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2 százaléka. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3271,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 214,6 milliárd forintos hiányt mutattak.

Az első hat hónapban

a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év első félévéhez képest 6,0 százalékkal magasabban alakultak.

A kiadási oldalon az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első hat hónapjában fordított 1335,7 milliárd forint kifizetés 18,7 milliárd forinttal maradt el az előző év azonos időszakától.

Ezzel szemben az állami beruházási fejezet kiadása az év első hat hónapjában 346,6 milliárd forint volt, mely közel 100 milliárd forinttal nagyobb az előző év azonos időszakánál. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozzák.

A lakástámogatásokra idén fordított 255,6 milliárd forintos kiadás is jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét.

A nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is meghaladták a tavalyi összeget.

Június végéig – a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4300,4 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1544,1 milliárd forint kifizetése történt meg.

Júniusban az adóbevételek alakulását növekvő és csökkenő tételek egyaránt befolyásolták.

A pénzügyi szervezetek befizetései 120,7 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi év azonos időszakának bevételeit. Ennek legfőbb oka a 2026. évre vonatkozó kulcsemelés.

Az áfabevételek és a bérekhez köthető adó- és járulékbevételek is jelentősen meghaladták az előző év azonos időszakának bevételeit.

Az áfabevételek 178,1 milliárd forintos növekedését elsősorban

  • a belföldi és az importforgalom élénkülése, valamint
  • a dohánytermékeket érintő év eleji jövedékiadó-emelés eredményezte.

A bérek utáni közterhek közel 625 milliárd forintos növekedésének hátterében a bértömeg növekedése és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések állnak – jelezte a PM.

Ezeket a pozitív hatásokat részben mérsékelte az energia ágazat befizetéseinek 47,1 milliárd forintos alul teljesülése az előző év azonos időszakához képest. Az eltérés hátterében elsősorban az energiaellátók jövedelemadója adókulcsának 10 százalékpontos csökkentése, egyedi elszámolási tételek, valamint az Ural-Brent különadó több hónapon keresztül elmaradó befizetései állnak.

További ellensúlyozó hatás volt a társasági adóból származó bevételek 51,8 milliárd forintos elmaradása. Itt jelentős a tavalyinál nagyobb kiutalások hatása, amiben a sportfelajánlások alakulása és a kiutalások időzítése is szerepet játszhatott – hívta fel a figyelmet a tárca a közleményben.

Címlapról ajánljuk

Kármán András: kész a költségvetési leltár – a 14. havi nyugdíjról és az anyák adómentességéről is szó van

Az új hiánycélt augusztus végén határozzák meg, és átfogó törvénymódosítást nyújtanak be a 2026-os évről – mondta Kármán András pénzügyminiszter. A tárca közleménye már a 2027-es költségvetés tervezéséről is beszél, és belekalkulálják a 14. havi nyugdíj következő fázisát és az édesanyák adómentességének korábbi terveit is.
Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

Trump szerint vége az Iránnal kötött megállapodásnak - Ugrott az olaj, ütötték a tőzsdéket

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, két meghatározó téma uralja most a tőzsdéket, az egyik a mesterséges intelligenciához köthető részvények esése, a másik pedig az iráni helyzet alakulása. Ma az utóbbi került a figyelem középpontjába: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis emelkedni kezdett az olaj és a földgáz ára, miközben az európai és az amerikai tőzsdék is lefordultak. A negatív nemzetközi hangulat alól a régiós részvénypiacok valamelyest kilógtak, relatív felülteljesítést láthattunk a magyar tőzsdén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×