„Jelenleg a KRESZ átfogó megújítását megelőző közlekedésbiztonsági intézkedéscsomag előkészítésén dolgozunk. Ennek részeként véglegesítés alatt áll egy társadalmi egyeztetési kérdőív, amelynek célja, hogy a közlekedésbiztonságot javító intézkedések minél hamarabb bevezethetők legyenek. A kérdőív több, a közúti közlekedés biztonságát érintő lehetséges intézkedést vizsgál, köztük olyan megoldásokat is, amelyek a jelentős sebességtúllépések hatékonyabb megelőzését, szankcionálását vagy az ellenőrzési rendszer fejlesztését szolgálhatják. A felvetett lehetőségek között különböző nemzetközi gyakorlatok és szabályozási modellek is szerepelnek” – írta a Közlekedési és Beruházási Minisztérium a HVG azzal kapcsolatos kérdésére, hogy a szaktárca milyen konkrét lépéseket tervez az extrém gyorshajtások visszaszorítása érdekében, és milyen változásokra lehet számítani a szankcionálási rendszerben.

A lap azt is megkérdezte a tárcától, hogy szerepel-e a tervek között az átlagsebesség-mérés bevezetése is. A minisztérium szerint a beérkező észrevételek és vélemények feldolgozását követően ezek figyelembevételével véglegesítik a javasolt szabályozási tartalmat, ezért a gyorshajtás szankcionálásával, az átlagsebesség-méréssel vagy más közlekedésbiztonsági intézkedésekkel kapcsolatos konkrét döntések még nem születtek. A KBM azt is közölte, hogy a szóban forgó kérdőív véglegesítés alatt áll, még a nyáron közzéteszik a további részleteket. Vagyis, mint írják, egyelőre csak az biztos, hogy lesz változás és szigorítás, a lépésekről viszont még nem tudni. Mindenesetre Vitézy Dávid májusban még arról beszélt, hogy az osztrák példa jelenthet inspirációt a minisztérium számára.

Az átlagsebesség-mérés lényege, hogy a rendszer két vagy több, egymástól ismert távolságra lévő ellenőrzési ponton rögzíti, hogy a jármű mikor halad át. Az így mért idő különbségéből, valamint a pontok közötti távolság alapján számítja ki az adott szakaszra vonatkozó átlagsebességet. Ez sokkal hatékonyabb ellenőrzést jelent, mint a mostani fixen telepített kamerák.

Az utóbbi években Európa-szerte a gyorshajtással kapcsolatos büntetések szigorítása, olykor extrém szigorítása volt jellemző. A Vitézy Dávid miniszter által említett Ausztriában van érvényben az egyik legkeményebb rendszer. Ennek része, hogy 2024 óta kiugró esetekben elkobozhatják a szabályszegő autóját. Visszaesők esetén az autót akár árverésen értékesíthetik. Ráadásul jövőre tovább szigorítás jön.