Újra növekedési pályán van a hazai kiskereskedelem. Mint Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője az InfoRádióban rámutatott, az előző évekhez hasonlóan idén is a fogyasztás a legerősebb GDP-növekedési támasz, ezen belül is legfőképpen a szolgáltatások és 2024 eleje óta a kiskereskedelem teljesít jól.

Megnézve a kiskereskedelem elmúlt 25 éves teljesítményét, az elemző szerint az világlik ki, hogy voltak növekedési időszakok, ezekben hónapról hónapra átlagosan 0,32-0,38 százalék volt a havi bővülés; 2024 elejétől kezdve ugyanez az átlagos havi bővülés 0,31, vagyis alacsonyabb, mint a historikus adatok alapján, tehát elméletileg még lenne potenciál a dinamikusabb bővülésre, ám ha csak szűken az elmúlt 9 hónap adatait nézzük, akkor az átlagos havi bővülés 0,44 százalék, ami viszont már meghaladja a historikus átlagot, ugyanakkor régiós szinten még ez a dinamika is kevés.

Ehhez kapcsolódóan elmondta még: az egy főre vetített árfolyamhatástól szűrt termékfogyasztás, azaz hogy

mennyi terméket vásárol meg átlagosan a fogyasztó, szintén bőven elmarad az EU-s átlagtól,

ráadásul lényegében csak Görögország és Bulgária lakói vásárolnak kevesebb terméket a magyaroknál, és csak az utóbbi hónapokra jellemző, hogy a bővülés dinamikája picit meghaladja az EU-s átlagot.

A kiskereskedelmi adatokat mélyebben elemezve elmondta: az ágazatot tekintve 2023-ban volt egy lokális mélypont, onnantól a lakossági fogyasztás nem ugrásszerűen pattant vissza, egy „lassú visszaépítkezés” látszik.

„Egyelőre az látszik, hogy egy stabil, lassú növekedés történik” – foglalta össze.

Az e-kereskedelem tendenciáit is elemezte mint ami egy fontos szegmense a kiskereskedelem egészének. A részesedése negyedévről negyedévre növekszik, ennek a maximuma a Covid-időszak és az azutáni 2021-es évben volt, onnan picit konszolidálódott a részesedés, de most megint növekszik.

Kiscsomagvám

Ismert, július 1-től életbe lépett az egész EU-t érintő, 3 eurós kiscsomagvám, amivel kapcsolatban megjegyezte, ez az EU versenyképességét hivatott növelni, de nem biztos, hogy ez a jó eszköz rá, 2028-ig még hangolhat is rajta az unió.

„Amire mi számítunk, hogy ha nem is az online kereskedelmet, de a csomaglogisztikát biztosan befolyásolni fogja. Szerintünk az első hetekben-hónapokban vissza fog esni a kis értékű csomagok száma, ugyanakkor ez arra késztetheti az ázsiai online platformokat, hogy

ne direktbe a fogyasztóhoz küldjék a kisértékű csomagjaikat, hanem európai raktárakba előre exportáljanak nagyobb tételekben, és az európai raktárakból szolgálják majd ki a fogyasztókat.

Tavaly Amerikában nagyon hasonló vámszabályozás történt, és ott azt láttuk, hogy így reagáltak az ázsiai online platformok üzemeltetői, de a fogyasztók részéről sem gondoljuk, hogy a kis értékű csomagok, amiket onnan rendelnének, egy az egyben akkor átterelődnek más unión belüli vagy Magyarországon bejegyzett platformokra, inkább csak az árversenyben hozhat egy minimális egyenlítődést, illetve a kis értékű csomagok száma csökkenhet” – rögzítette az elemző.

Árrésstophatás

Az árrésstopok hatásáról is beszélt,

1. élelmiszerüzletek: mesterségesen alacsonyan maradtak az árak, az adatok alapján nem dobta meg a forgalmat az intézkedés. Szaküzletek (pl. hentes) – a fogyasztók átpártoltak innen a vegyes üzletekbe. Most kezdődik a visszarendeződés
2. drogériák: tavaly május óta volt árrésstop, ennek a hatása pár hónap alatt lecsengett. Az elmúlt három évben ez a legdinamikusabban növekvő üzletcsoport, tavaly 11 százalékkal bővült a forgalmuk, idén is 2 számjegyű bővülés várható.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.