eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a nyomozóhivatal vezetőjével, Ivan Naskevics-csel tanácskozik Minszkben 2020. szeptember 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nikolaj Petrov

Lukasenka aláírta a jogköreinek esetleges átruházásáról szóló rendeletet

A fehérorosz elnök szerint összeesküvők egy csoportja merényletet tervezett ellene.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta azt a rendeletet, amelynek értelmében jogköreit a nemzetbiztonsági tanácsra ruházza át, ha bármilyen okból nem tudná ellátni hivatali teendőit - közölte az BelTA állami hírügynökség. Akadályoztatása esetén a miniszterelnök vezetné a nemzetbiztonsági tanácsot.

A rendelet tervezetéről Lukasenka még április végén Homel megyei munkalátogatásán beszélt. Akkor azt mondta, hogy összeesküvők egy csoportja merényletet tervezett ellene.

Lukasenka állítása szerint a szervezők egyik terve az volt, hogy a hatalomátvétel a május 9-i minszki győzelem napi ünnepségek idején lesz, de lemondtak róla.

A második változat az elnöki konvoj elleni támadással számolt, amelyhez gránátvetőket is beszereztek, de megvalósítani mindezt szintén nehéz lett volna, mert a gépkocsioszlop gyorsan mozog, és kicsi a találati esély - közölte Lukasenka.

A harmadik variáns szerinte az elnök külvárosi rezidenciája elleni támadást vázolt volta. Az államfő úgy vélekedett, hogy 10 millió dollárt (3 milliárd forint) szántak erre a célra, és ebből a mesterlövész egymillió dollárt kapott volna. Lukasenka szerint az összeesküvők a karhatalom támogatására számítottak, és a hadsereg segítségével lezárták volna Minszket.

Hozzátette, hogy a fővárosi áramellátás lekapcsolását is tervbe vették. Hangsúlyozta, hogy amennyiben sikerrel jártak volna az összeesküvők, az "a legszörnyűbb polgárháborúba torkollt volna, amilyet még egy ország sem látott".

Fehéroroszországban a tavaly augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek.

A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldre, főleg Lengyelországba és Litvániába távozott önszántából vagy hatósági kényszerítésre.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×