A The Guardian értesülései szerint a francia és a német kormány még gondolkodási időt kért, mielőtt a két ország is áldását adná arra, hogy az Európai Bizottság szerződésszegés miatt pert indítson az AstraZeneca ellen.

A brüsszeli testület szerdán vitte be a tagországok nagyköveti tanácsa elé az eljárás megindításának szándékát, és brüsszeli sajtóértesülések szerint a delegációk nagy többsége egyetértett a javaslattal.

A per célja mindenekelőtt az lenne, hogy jogilag kötelezzék a gyártót az elmaradt szállítmányok pótlására.

A tagországoknak a hétvégéig van idejük eldönteni, hogy beállnak-e a kezdeményezés mögé. Uniós perindításról csak egyhangú egyetértés esetén lehet szó.

Az AstraZeneca az első félévre közel 300 millió adag szállítására vállalt kötelezettséget – 80-100 millió adagot az első negyedévre, 180 millió dózist a másodikra –, ebből azonban március végéig csak 30 milliót adott át, és ma már lehetetlennek tekinthető, hogy a hiányzó legalább 250 millió adagot a hátralévő 10 hétben szállítani tudják.

A fenti megállapítás a szállítmányok elmardásának okait vizsgáló európai uniós szakértőcsoport hétvégén kiszivárgott több oldalas jelentésében szerepel. A több hetes vizsgálat, ami az AstraZeneca valamennyi európai (kontinentális) üzemére kiterjedt, többszöri gyárlátogatással és rengeteg adategyeztetéssel járt. Ennek írásba fektetett végső konklúziója volt az, hogy

a szerződés megkötésekor nyilvánvaló kapacitáshiány mellett vállalt kötelezettséget az Oxford/AstraZeneca

a fél év alatt közel 300 millió adag szérum európai uniós leszállítására, majd az elmaradás észlelésénél sem voltak készek a hiányt a brit területen lévő üzemekből pótolni.

Megfigyelők megjegyzik, brüsszeli uniós tisztviselők már március végén arról beszéltek, hogy az AstraZeneca-szállítások év elejei kiesésének alapvető oka, hogy a cég tavaly nyáron 24 órán belül aláírt egymással párhuzamosan két szállítási kötelezettséget (mellesleg az európai uniós rendelést szignálták először).

„Ezzel a cég előre beprogramozta a vállalások lehetetlenségét is” – idézett a Politico egy hónapja egy bizottsági illetékest, aki már akkor arról beszélt, hogy a kérdés kezelése előbb-utóbb az AstraZeneca jogászainál fog landolni.

Hasonló véleményt hangoztatott nyilvánosan is Mario Draghi olasz kormányfő, midőn egy két hete tett sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy

„az az ember benyomása – és adja isten, hogy ne legyen igazam –, hogy egyazon mennyiséget két-háromszor is eladtak”.

Egyúttal hozzátette: az európai oltóanyag-ellátásában mutatkozó nehézségek nem kis részt „egyes gyártók, mindenekelőtt az AstraZeneca” teljesítésében mutatkozó elmaradásnak tudhatók be.

Az AstraZeneca-szállítmányok év elejei elmaradása egy olyan szakaszban, amikor az oltási kampány nulláról történő beindítása volt a tét, súlyos egészségügyi, és ebből következő gazdasági, politikai, valamint nem utolsó sorban presztízskárokat okozott az EU intézményeinek és az egyes tagországoknak egyaránt.

Tekintve, hogy a brit-svéd oltás kapcsán utóbb ritkán előforduló, de fatális kockázati tényezők – vérrögképződés eseti lehetősége – is felmerült, az Európai Bizottság a múlt héten jelezte, hogy a jövőben eltekintenének egyebek között az AstraZeneca használatától, és az oltási kampányt az mRNS-típusú vakcinákra javasolja majd alapozni.