A GKI a pénteken publikált elemzésében felidézte, hogy a kormány 2027-től visszaállítaná a kata széleskörű elérhetőségét. A tervek szerint az adózási forma továbbra is egyszerű és alacsony adminisztrációs terhet jelentene a mikrovállalkozások és önfoglalkoztatók számára, biztosítaná a cégeknek történő számlázás lehetőségét, ugyanakkor garanciákat is tartalmazna a bújtatott foglalkoztatás kizárására.

Mint írták, a kata 2013-as bevezetését követően gyorsan az egyik legnépszerűbb vállalkozói adózási formává vált egyszerűsége miatt. A főállású vállalkozók havi 50 ezer forint megfizetésével, minimális adminisztrációval teljesíthették teljes adó- és járulékkötelezettségüket. Az Orbán-kormány a 2022-es szigorítást azzal indokolta, hogy a rendszert tömegesen alkalmazták bújtatott foglalkoztatásra, ezzel váltva ki a munkáltatói járulékterheket. Az adóhivatal későbbi vizsgálata azonban 2013 és 2022 között mindössze 9 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg visszaélés miatt – tették hozzá.

A kata adózást fénykorában mintegy 444 ezer vállalkozó választotta, ami éves szinten közel 200 milliárd forint bevételt hozott a költségvetésnek. A szigorítás után 145 ezerre csökkent a számuk, mintegy 35 ezer vállalkozás megszűnt, és 264 ezer vállalkozó más adózási formára, elsősorban átalányadózásra tért át.

A GKI szerint az új szabályozás sikerét alapvetően a még nem ismert részletszabályok határozzák majd meg. Különösen fontos lesz a havi tételes adó összege, a bevételi korlát, valamint az, hogy milyen korlátozások vonatkoznak az egyetlen megbízótól származó bevételek arányára, ezek a feltételek döntik majd el, hogy hányan választják ismét ezt az adónemet.

Az elemzés arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok foglalkoztatási gyakorlata ismét alkalmazkodhat az új szabályokhoz, amennyiben azok nem tartalmaznak kellően erős garanciákat a visszaélések elleni fellépésre. A 2022-es szigorítás előtt a kata vállalati alkalmazása leginkább a logisztikai, a kereskedelmi és a gyártószektorban volt a leggyakoribb.

A GKI elemzésében kitértek arra is, hogy amennyiben a munkaviszonyok egy része katás szerződéssé alakul, az a munkaerőpiaci statisztikákat is torzíthatja, miközben a tényleges munkavégzés volumene nem változik.

Az új szabályozás egyszerre lehet hatással a vállalkozói szektorra, a munkaerőpiacra és a költségvetési bevételekre a gazdaságkutató szerint.

A végleges jogszabálytervezet 2026-2027 fordulóján várható a GKI szerint.