A szerb elnök felháborodott interjúját az európai vakcinaszállítmányok esetleges késlekedése miatt a Financial Times közölte, a japán „oltásügyi miniszter” kifakadásáról a The Guardian tudósított.

Aleksandar Vučić szerint

„egész Szerbia felháborodna”, ha elmaradnának a szerbiai oltás következő szakaszához várt európai vakcinák.

Belgrád Oxford/AstraZenecát és BioNTech/Pfizert rendelt, de eddig igazából főként orosz és kínai szereken alapult a helyi oltási program, ami amúgy élen jár Európában (7 millió lakosból 2,1 millió embert már beoltottak, igaz, többnyire még az első dózissal).

Mivel az európai beszállításra a folytatásnál számítanak nagyon, így annál nagyobb aggodalmat keltett az európai uniós exportellenőrzés és korlátozás lehetőségének a múlt heti brüsszeli felvetése a szerb fővárosban. „Nem is értem, hogyan tehetnének ilyet, végül is kifizettük és szerződésünk van róla!” – mutatott rá a szerb elnök.

Megfigyelők ennek kapcsán megjegyzik, hogy mondhatni szó szerint ugyanilyen kifakadásokkal reagáltak az Európai Bizottság vezetői is az AstraZeneca-szállítmányok elmaradására. A kérdés sokak szerint az, hogy vajon hosszabb távon milyen ára lehet annak, ha az eddig nyitott kereskedelempolitikájáról nevezetes EU a nem teljesítésből fakadó frusztrációját most tovább hárítja – immár önmagával szemben – más térségek felé.

Taro Kono japán oltásügyi miniszter mindenesetre az Associated Pressnek nyilatkozva - a Guardian szerint - határozottan óvott az utóbbitól.

„A jövőbeni barátság a tét”

– hangsúlyozta a japán miniszter annak lehetőségére válaszul, hogy megszakadhat az európai ellátásban eddigi megszokott stabilitás, amire a japán oltási program komolyan épít is.

Mindeközben a brit kormány láthatóan továbbra is elzárkózik attól, hogy európai uniós partnerei felé az utóbbi által szorgalmazott „reciprocitás” jegyében maga is szérumot szállítson, holott részben ennek elmaradása váltotta ki Brüsszelben a jövőbeni eladások szigorításának szándékát.

Brit sajtójelentések szerint Boris Johnson szóvivője mindenesetre hétfőn is úgy fogalmazott, hogy

Nagy-Britannia nem tud oltóanyag-fölösleget más országokkal megosztani, mert egyelőre nem rendelkezik ilyennel.

„Első számú prioritásunk a brit lakosság megvédése” – mutatott rá, megjegyezve, hogy mihelyt ennek szavatolásához képest többlet vakcinakészlet mutatkozik, megfontolják majd „ennek megosztását további országokkal”.

Hasonlóképpen, London „tovább tárgyal az Európai Unióval” arról, miként lehet „az előnyök reciprocitásán alapuló együttműködést kialakítani” az Egyesült Királyság és az Unó között – tette hozzá. Oltóanyag szállításról nem esett szó.

Cserébe, az európai oltóanyag-ellátás relatív mizériája közepette is, a litván kormány továbbra is elzárkózik az orosz szérumok használatától, sőt, Vilniusban ismételten kilátásba helyezték, hogy

Litvánia nem fogja belépésre feljogosító dokumentumnak elismerni azt az európai oltási igazolást, ami orosz vakcinával történt beoltottságot regisztrál.

„A litván kormány szilárd meggyőződése, hogy csakis olyan szérumok elismeréséről lehet szó, amelyeket megvizsgált és elfogadott az Európai Gyógyszerügynökség” – idézte ennek kapcsán Simonas Šatūnast, Litvánia európai uniós ügyvivő nagykövetét a brüsszeli Politico. Európának, a helyett, hogy formálisan el sem ismert szerekre hagyatkozna, minden erőfeszítésével azon kell lennie, hogy jelentősen megnövelje saját kínálatát, oltóanyag-termelői kapacitását – tette hozzá a litván diplomata.

Megfigyelők megjegyzik, hogy az Európai Bizottság március közepén bemutatott digitális oltási tanúsítványi javaslat elviekben nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy az EMU által nem elfogadott oltással érkezők fogadását minden tagország saját hatáskörben maga döntse el. EU-tagok számára csak az amszterdami ügynökség által jóváhagyott szerek elismerése megkerülhetetlen. Minden más esetben az alkalmazott oltás elfogadható, de ez utóbbira senki sem kötelezhető.