eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyártó koronavírus elleni oltóanyagának beadására készül egy ápoló az angliai Newcastle oltóközpontjában 2021. január 11-én. Ez a hét új oltóközpont egyike, amelyek ezen a napon nyíltak meg Angliában a vakcinák tömeges beadására. A felirat arra figyelmeztet, hogy csak előzetes jelentkezés alapján fogadják a pácienseket.
Nyitókép: MTI/AP/Scott Heppell

AstraZeneca: újabb országok hoztak súlyos döntést, közben nyugtat a hatóság

Már kilenc országban függesztették fel az oltást a vakcinával a vérrögképződés miatt. Megszólalt a vitában az EMA is.

Nincs arra utaló jel, hogy az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyaga okozott volna vérrögképződést, a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett vakcinája továbbra is beadható - közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).

Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami központú ügynökség hangsúlyozta, hogy a vérrögképződés, vagy az ahhoz hasonló esetek kialakulása nem szerepel a vakcina előzetesen jelzett mellékhatásai között. Az EMA illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) úgy foglalt állást, hogy az oltás előnyei továbbra is meghaladják az esetleges kockázatokat, a vakcina továbbra is beadható.

Kiemelték:

a szóban forgó vakcinával beoltott embereknél a vérrögképződéses esetek száma nem haladja meg az általános adatokat.

Március 10-ig összesen 30 ilyen esetet jelentettek közel 5 millió AstraZeneca oltóanyagával Európában beoltott ember közül. A vérrögképződéses esetek kivizsgálása folyamatban van - tették hozzá.

Elővigyázatosság

Norvégia és Izland is felfüggeszti elővigyázatosságból az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett vakcina alkalmazását - közölték az egészségügyi hatóságok.

Előzőleg Dánia döntött úgy csütörtökön, hogy elővigyázatosságból két hétre felfüggesztik az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, hogy vérrög képződött a beoltottak szervezetében.

Öt másik európai országban is ilyen intézkedést hoztak, de csak az ABV5300 jelzésű szállítmányra vonatkozóan. Hozzájuk csatlakozott Olaszország is, amely viszont az ABV2856 jelzésű szállítmányban lévő vakcinával történő oltást tiltotta meg. Két ember Szicíliában elhunyt, miután megkapták a védőoltást - jelentette a Reuters egy nevének elhallgatását kérő, jól értesült vezetőre hivatkozva. Mindkét férfit az AstraZeneca ABV2856 sorozatából oltották be. Az Aifa olasz gyógyszerhatóság előzőleg jelentette be, hogy "elővigyázatosságból" hozták a tiltásra vonatkozó döntést. Hozzátette, hogy semmilyen kapcsolatot nem állapítottak meg az oltás és "az azt követő kedvezőtlen történések" között.

Geir Bukholm, a norvég Nemzeti Közegészségügyi Intézet magas rangú vezetője sajtótájékoztatóján közölte, hogy

"szünetet tartanak az AstraZenecával való oltással".

Több információra várnak ugyanis, hogy van-e kapcsolat a vérrögképződés és az oltás között.

Hozzátette, hogy a dániai felfüggesztés elővigyázatosságból történt. Az EMA csütörtöki közleménye szerint semmi nem utal arra, hogy a koronavírus ellen beoltottak körében nagyobb lenne a vérrögképződés kockázata. "Az eddig rendelkezésre álló információk szerint a beoltott emberek körében tapasztalt trombózisok száma nem haladja meg a lakosság egészében észleltét" - áll az uniós gyógyszerfelügyelet közleményében

Svédország és Spanyolország is folytatja az oltást az AstraZenecával.

Az AstraZeneca a Reutershez eljuttatott közleményében leszögezte, hogy a humán kísérletek során kimerítően tanulmányozták a vakcina biztonságosságát, és a tudományosan lektorált adatok megerősítették, hogy az oltóanyagot általában jól tolerálják.

. A svéd hatóságok közölték: nem látnak elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy leállítsák az AstraZenecával történő oltást. Svédországban két "tromboembóliás történést" jelentettek AstraZenecával, mintegy tízet pedig Pfizer/BioNTEch vakcinával oltottak esetében.

Carolina Darias spanyol egészségügy-miniszter csütörtökön közölte, hogy országában nem jegyeztek fel eddig az AstraZenecával kapcsolatos vérrögképződéses eseteket, így folytatják a vakcinával való immunizálását.

Ausztriában vasárnap függesztették fel egy bizonyos AstraZeneca-sorozat használatát, és vizsgálják a vakcinák biztonságosságát, miután egy ápolónő véralvadási komplikációk következtében tíz nappal az oltás beadása után elhunyt, egy beoltott kolléganője pedig tüdőembóliával került kórházba.

Négy másik európai országban - Észtországban, Litvániában, Luxemburgban és Lettországban - a vizsgálat idejére elővigyázatosságból ugyancsak felfüggesztették az oltást a kérdéses szállítmányban lévő vakcinákkal - olvasható az EMA honlapján.

A szóban forgó, egymillió adagot tartalmazó szállítmányból Ausztrián, Észtországon, Litvánián, Lettországon és Luxemburgon kívül 12 európai ország kapott: Bulgária, Ciprus, Dánia, Franciaország, Görögország, Izland, Írország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Svédország.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×