Infostart.hu
eur:
358.89
usd:
313.93
bux:
142187.89
2026. július 15. szerda Henrik, Roland
A Sinopharm kínai gyógyszergyártó cég koronavírus elleni vakcináját tartja kezében egy védőruhát viselő egészségügyi dolgozó egy iszlámábádi oltóközpontban 2021. február 3-án. Pakisztánban előző nap megkezdték a lakosság tömeges oltását, amelynek során először az egészségügyi dolgozókat, az idős embereket, majd a katonákat és a rendőröket oltják be. Február 1-jén 500 ezer kínai vakcina érkezett az országba.
Nyitókép: MTI/EPA/Szohail Sahzad

Vakcinadiplomácia: a nyugati világ globális térvesztését hozhatja az orosz és kínai oltóanyag

Az euroatlanti térség globális befolyásának radikális csökkenését sem zárják legfrissebb elemzések annak fényében, ahogy szerte a világban újabb és újabb kínai és orosz vakcinaeladási megállapodásokat írnak alá.

Bár az Egyesült Államok és az Európai Unió kínálja jelenleg is a legnagyobb pénzügyi támogatást a világ szegényebbik részének a járvány elleni erőfeszítések finanszírozására – az előbbi Joe Biden hétvégi bejelentésével már 3,2 milliárd dolláros támogatást helyezett kilátásba az ENSZ Covax nevű oltóanyag-terjesztési programjához, az EU és tagállamai ugyanebbe eddig 2,2 milliárd euróval szálltak be –, a hajdani „harmadik világban” jelenleg leginkább hiányolt konkrét vakcinaszállítmányok tekintetében Kína és Oroszország egyelőre beelőzik őket.

Oroszország például jelentések szerint 300 millió oltóanyagadagot ígért az Afrikai Uniónak, méghozzá ezek megvásárlását lehetővé tevő pénzügyi támogatási csomaggal együtt, miközben afrikai és ázsiai országok sora – élükön Thaifölddel, Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel – Kínánál áll sorban vakcinaellátásért.

Az orosz–kínai páros ismert módon kínálja oltásait az egyelőre e téren ellátási nehézségekkel küszködő európai – köztük EU-tagállambeli – országoknak is, az orosz Szputnyik V forgalmazását pedig világszerte már 26 országban engedélyezték, köztük Argentínában, Algériában, Bolíviában, Szerbiában (az utóbbi gyártására is készül), vagy az EU-tag Magyarországon is.

Mindezek láttán nyilatkozott az elmaradott országok támogatásával foglalkozó brüsszeli The One Campaigne vezető munkatársa, Brandone Locke a The Guardian szerint, hogy

a nyugati világ rohamléptekben veszíti befolyását a szegényebb országok körében, az utóbbiak szemében hitelesebb partnernek tűnő kínai és orosz befolyáshoz képest.

Ugyanezt a jelenséget húzta alá a hétvégén Emmanuel Macron francia elnök is, aki a Reutersnek nyilatkozva maga is arról beszélt, hogy Európának és az Egyesült Államoknak sürgősen mindent meg kell tennie az afrikai gyógyellátásban dolgozók mielőbbi beoltása érdekében, különben elvesztik hitelességüket az ott élők szemében.

Nyugati oldalon ugyanakkor mindezek láttán vélik úgy, hogy Moszkva és Peking úgy ígér be – mindenki mást lekörözve – milliós vakcinaszállítmányokat, hogy ennek igazából sokszor nincs meg a gyártási fedezete, illetve mindezt nem kizárható módon esetenként saját honi ellátásuk háttérbe szorításával is teszik,

előbbre sorolva a geopolitikai befolyás erősítését politikai számításaikban.

Ez utóbbi szempontot múlt héten Ursula von der Leyen általános feltűnést keltve brüsszeli nyilatkozatában maga is felemlegette – furcsának nevezve, hogy az orosz kormány akkor kínál a világban mindenféle orosz oltóanyagot, amikor jelentések szerint saját állampolgárainak ellátásával egyelőre mintha el lenne maradva –, amivel aztán rövid időn belül felháborodott hivatalos orosz reakciókat sikerült kiváltania.

A brüsszeli orosz EU-képviselet szerint például az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatát vagy az szándék vezette, hogy „az oltási kérdést politizálja”, vagy pedig egyszerűen „tájékozatlan” a kérdésben. Egyik sem vet túl jó fényt rá – tette hozzá az idézett orosz reagálás.

Igazából az orosz és a kínai szállítmányok a jelentések szerint sokfelé az ígértnél kisebb mennyiségben érkeznek, ami egyes vélemények szerint szintén a diplomáciai szempontokból motivált vakcinakínálat vélekedését erősíti. A brüsszeli média erre utaló példaként emlegette azt is, hogy moszkvai jelentések tényként állították be a Szputnyik V amszterdami, az Európai Gyógyszerügynökségnél történt engedélyeztetési kérelmét, miközben arra ténylegesen az utóbbi illetékesei szerint mindmáig nem került még sor.

A G7-ek hétvégi egyeztetésén mindenesetre láthatóan e szempontokat is figyelembe véve döntöttek úgy, hogy növelik a világ elmaradott térségeinek vakcinatámogatását. Igaz, egyelőre többnyire továbbra is a finanszírozás oldaláról történtek felajánlások – az EU például további félmilliárd eurós pénzügyi segélyt jelentett be –, de azért közben

Macron részéről már az is feltűnt, hogy a nyugati világ a rendelkezésére álló oltóanyag 5 százalékát engedje át a világ legszegényebb országainak.

Megfigyelők szerint biztosra vehető, hogy mindezek az aspektusok is terítékre kerülnek, amikor az EU állam- és kormányfői e héten csütörtökön-pénteken újabb – online – csúcstalálkozó keretében tartanak majd járványügyekben egyeztetést.

Címlapról ajánljuk
Jó az idei dinnyetermés, de baj lehet az árakból

Jó az idei dinnyetermés, de baj lehet az árakból

A dinnyeforgalmazás nehézségei miatt tárgyalásokba kezdenek a termelők, miután elhalasztották a szerdára tervezett tiltakozó megmozdulásokat – mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke az InfoRádióban, hozzátéve: két áruházlánc is olyan akciót hirdetett meg, ami nagyon alacsony, miközben a termelőktől már önköltségi ár alatt veszik át a dinnyét.

Vitézy Dávid az InfoRádiónak: KRESZ-kérdőiv jön, új közlekedési fejlesztésekről is dönt a kormány

A helyreállítási alapból Magyarországra érkező uniós források egy részét járműbeszerzésekre fordítja a kormány, és hamarosan döntés születhet új közlekedési fejlesztésekről is – mondta az InfoRádióban a közlekedési és beruházási miniszter a magyar vasút 180 éves fennállása tiszteletére szervezett budapesti ünnepség után. Vitézy Dávid hozzátette: a kohéziós források felhasználásáról is tárgyal szerdai ülésén a kabinet. A KRESZ-t két lépcsőben alakítják át.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Tisza-kormány: új párt alakulhat a Fidesz romjain, lemondott Szijjártó Péter

Szerdán sincs megállás a választások óta teljes intenzitáson pörgő közéletben: Szijjártó Péter volt külügyminiszter mentelmi jogát is beáldozva lemondott parlamenti mandátumáról; a kormány már módosítja a költségvetést, valamint Ferencz Orsolya korábbi fideszes politikus arra utalgat, hogy új pártot alapít a Fidesz romjain. Kedden is intenzív volt a belpolitikai napirend: Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában bírálta az ellenzéket, amiért az alkotmánymódosítás elleni tiltakozás után a Fidesz  és a Mi Hazánk távol maradt a szavazástól, és hangsúlyozta, hogy az ország nem lehet egyetlen párt tulajdona. Az Országgyűlésben lezárták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal létrehozásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját, miközben felgyorsultak a személycserék az állami intézményeknél: teljesen megújul a MÁV igazgatósága, változások történtek a Szerencsejáték Zrt.-nél, és távozott a Creative Hungary vezetője is. Politikai vitát ígér a kormány az augusztus 20-i ünnepségek finanszírozása, miután a korábbi, 17,5 milliárd forintos szerződést felmondták, a kormány pedig a töredékéből tervezi megrendezni az eseményt. A kabinet több szakpolitikai irányt is kijelölt: év végére készülhet el az új energiastratégia, a honvédelmi miniszter az orosz befolyástól való távolodást hangsúlyozta, zajlik az uniós források gyors felhasználása. A legfontosabb döntésekről és fejleményekről szerdán is folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×