eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Feledy Botond újságíró, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium igazgatója a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett, Felzárkóztunk vagy lemaradtunk? című háromnapos konferencia harmadik napján Budapesten, a Magyarság Házában 2014. április 30-án. A tanácskozást a Külügyminisztérium az Európai Bizottság magyarországi képviseletével és a Miniszterelnökséggel együttműködve rendezi.
Nyitókép: Soós Lajos (MTI)

Feledy Botond a V4 elmúlt 30 évéről: a történelmi szükségszerűség nem mindig politikai

A külpolitikai elemző szerint ha nem is beszélnek róla a nyugati világban, akkor is van megosztottság a visegrádi országok és a nyugati nagyhatalmak között, aminek sok évszázados a gyökere.

A külpolitikai elemző szerint a visegrádi együttműködés alapvetően geopolitikai szinten működik, az esetleg felvetődő ideológiai problémák nem túlzottan befolyásolják a létét. Feledy Botond a 30 éves évfordulóról szólva az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: volt már késztetés a nyugati világból arra, hogy leszalámizzák egymásról a négy országot.

"A visegrádi régió tágan értelmezve geopolitikai és történelmi sorsközösséget jelez, tehát

  1. az Európa nyugati felén lévő nagyobb, stabilabb hatalmak – amelyeknek a keleti inváziók csak nagyon tompítva érték el a határait – és
  2. a nagy orosz-mongol nyomás

között értelemszerűen speciális történelmi hagyaték alakult ki" – magyarázta.

Az elhelyezkedésből és a világ folyamataiból adódó probléma már a középkorban is létezett, és az EU-ban is – akár kimondják, akár nem – jelen van e mentén megosztottság Feledy Botond szerint.

Hogy miért vehette fel a fonalat 30 évvel ezelőtt Antall József, arról azt mondta,

külpolitikai értelemben ez volt a legracionálisabb döntés.

"Az EU- és NATO-integrációt együtt próbálták meg koordinálni, hiszen így az érdekérvényesítő képességük nagyobb lehetett, és jobban tudtak egymással információt is cserélni."

A kezdeti szoros együttműködés után mintha kissé lazult volna a szövetség, az elmúlt 5-6 évben viszont erősödött. Ezzel kapcsolatban a külpolitikai elemző elmondta, az idők során nem minden politikai szereplő ismerte fel ennek a kooperációnak a hosszú távú hasznát,

"a történelmi szükségszerűség nem automatikusan válik politikai szükségszerűséggé",

ráadásul "volt éppen elég gondjuk az elmúlt évtizedekben az érintett országoknak, elég, ha csak a Meciar-féle Szlovákiára gondolunk".

Arra a kérdésre reagálva, hogy függött-e az együttműködés minősége attól, hogy adott periódusban milyen "színezetű" kormány volt egy-egy országban, elmondta, volt példa még "átalakuló viszonyra" is Robert Fico és Orbán Viktor esetében, míg a magyar kormány elmúlt tíz évében olyan jobboldali kormány is regnált a környező országokban, amelyekkel nem találta meg a hangot.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Megállíthatatlanul törnek előre az oroszok Donbaszban, csúcsmodern vadászbombázót veszített Moszkva – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Az orosz csapatok jelentős területi nyereségeket értek el az elmúlt időszakban Ukrajnában, ami aggodalomra ad okot az ukrán vezetés körében. A Bloomberg elemzése szerint Oroszország az elmúlt héten több területet foglalt el, mint 2024 bármely korábbi időszakában, miközben az ukrán erők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a frontvonalakon - számolt be róla a Kijiv Independent. Az orosz légierőhöz szorosan kapcsolódó, nyugalmazott pilóta által szerkesztett „Fighterbomber” Telegram-csatorna jelentette, hogy Moszkva ismételten elveszített egy Szu-34-es vadászbombázót. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború lefrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×