Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Feledy Botond újságíró, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium igazgatója a Magyarország EU-csatlakozásának 10. évfordulója alkalmából rendezett, Felzárkóztunk vagy lemaradtunk? című háromnapos konferencia harmadik napján Budapesten, a Magyarság Házában 2014. április 30-án. A tanácskozást a Külügyminisztérium az Európai Bizottság magyarországi képviseletével és a Miniszterelnökséggel együttműködve rendezi.
Nyitókép: Soós Lajos (MTI)

Feledy Botond a V4 elmúlt 30 évéről: a történelmi szükségszerűség nem mindig politikai

A külpolitikai elemző szerint ha nem is beszélnek róla a nyugati világban, akkor is van megosztottság a visegrádi országok és a nyugati nagyhatalmak között, aminek sok évszázados a gyökere.

A külpolitikai elemző szerint a visegrádi együttműködés alapvetően geopolitikai szinten működik, az esetleg felvetődő ideológiai problémák nem túlzottan befolyásolják a létét. Feledy Botond a 30 éves évfordulóról szólva az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának azt mondta: volt már késztetés a nyugati világból arra, hogy leszalámizzák egymásról a négy országot.

"A visegrádi régió tágan értelmezve geopolitikai és történelmi sorsközösséget jelez, tehát

  1. az Európa nyugati felén lévő nagyobb, stabilabb hatalmak – amelyeknek a keleti inváziók csak nagyon tompítva érték el a határait – és
  2. a nagy orosz-mongol nyomás

között értelemszerűen speciális történelmi hagyaték alakult ki" – magyarázta.

Az elhelyezkedésből és a világ folyamataiból adódó probléma már a középkorban is létezett, és az EU-ban is – akár kimondják, akár nem – jelen van e mentén megosztottság Feledy Botond szerint.

Hogy miért vehette fel a fonalat 30 évvel ezelőtt Antall József, arról azt mondta,

külpolitikai értelemben ez volt a legracionálisabb döntés.

"Az EU- és NATO-integrációt együtt próbálták meg koordinálni, hiszen így az érdekérvényesítő képességük nagyobb lehetett, és jobban tudtak egymással információt is cserélni."

A kezdeti szoros együttműködés után mintha kissé lazult volna a szövetség, az elmúlt 5-6 évben viszont erősödött. Ezzel kapcsolatban a külpolitikai elemző elmondta, az idők során nem minden politikai szereplő ismerte fel ennek a kooperációnak a hosszú távú hasznát,

"a történelmi szükségszerűség nem automatikusan válik politikai szükségszerűséggé",

ráadásul "volt éppen elég gondjuk az elmúlt évtizedekben az érintett országoknak, elég, ha csak a Meciar-féle Szlovákiára gondolunk".

Arra a kérdésre reagálva, hogy függött-e az együttműködés minősége attól, hogy adott periódusban milyen "színezetű" kormány volt egy-egy országban, elmondta, volt példa még "átalakuló viszonyra" is Robert Fico és Orbán Viktor esetében, míg a magyar kormány elmúlt tíz évében olyan jobboldali kormány is regnált a környező országokban, amelyekkel nem találta meg a hangot.

A témáról bővebben is szó lesz az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában szerda este 7 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jó hírek a bioélelmiszerek kedvelőinek

Jó hírek a bioélelmiszerek kedvelőinek

Gyorsan nőtt a biotermékek forgalma Magyarországon, és zárul az olló a bio és nem bio termékek ára között, az egészségesebb termékek ára nem emelkedett annyit.

Donald Trump „venezuelai helytartója”: Marco Rubio bizarr pénzügyi megoldásról beszélt

Donald Trump külügyminisztere lett a venezuelai beavatkozás kulcsfigurája: Marco Rubio a Nicolás Maduro-rendszer bukásának fő stratégája volt, és most ő felügyeli, pontosan végrehajtják-e Washington utasításait, az olajhoz való hozzáféréstől a biztonsági és politikai átmenetig. A héten egy tett egy ellentmondásos kijelentést arról, hová kerül az eladott venezuelai olajból származó pénz.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×