A kormányfő A V4-ek betöltik hivatásukat címmel megjelent cikkben aláhúzta, Közép-Európának történelme során nemcsak szerepe, de hivatása is volt mindig, de "ezt a tényt a térség szovjet megszállása 1990-ig eltakarta a szemünk elől".

"Beszűkítette a perspektívánkat és lekötötte az erőinket, hogy megszabaduljunk a kommunistáinktól, s a megszálló szuronyok eltűnése után oda juttassuk őket, ahová valók. Minél messzebbre a kormányzati hatalomtól, be a történelmi bűnök iskolai példatárába, gyermekeink és unokáink okulására, hová vezet, ha nemzeti eszmények és a keresztyén tanítások megszívlelése nélkül próbálja valaki felépíteni a jövőt" - fejtette ki a miniszterelnök.

Kiemelte, a "kommunizmus megdöntése és országaink felszabadítása után" a "szívünk azt diktálta már 1991-ben, hogy országainknak, Lengyelországnak, Magyarországnak, Csehszlovákiának valamiképpen össze kell majd fogniuk". Tudtuk, évszázadok jönnek-mennek, de a közép-európai népek sorsközössége marad - tette hozzá Orbán Viktor.

"S valóban, harminc év elteltével, NATO-tagként az Európai Unió legdinamikusabb térségeként tekinthetünk magunkra.

Erős növekedés, alacsony munkanélküliség, gyors digitális átalakulás, robusztus befektetések. Ezek vagyunk ma mi"

- jelentette ki.

A kormányfő rámutatott, az unión belüli nehéz viták a migrációról, a demográfiai helyzetről, a családok szerepéről, a nemzeti kultúra és a multikulturalizmus konfliktusa ismét ráirányítják a figyelmet Közép-Európa történelmi hivatására.

Hangsúlyozta, "a magyar fölfogás szerint Közép-Európa az a terület, amely a németek és az oroszok földje között található",

a V4-országok pedig vitán fölül Közép-Európa magterületét alkotják.

"Mi, magyarok mindig is azt gondoltuk, hogy nemcsak úgy egyszerűen megszülettünk a világra. Ha magyarnak születtél, akkor küldetésed is van. Küldetésed túlmutat önmagadon, európai horizontú és jelentőségű" - írta Orbán Viktor.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, "a német és orosz világ közötti területen, amely a latin kereszténység ortodoxiával határos területe, ahol sok nyelv és nemzeti kultúra nőtt föl, létezik egy sajátos közös kulturális minőség, egy életszemlélet, egy észjárás és jellemző testtartás".

"Ezt lengyel, szlovák, cseh és magyar verseskötetek, regények és filmek százai bizonyítják. A mi hivatásunk pedig ennek fenntartása" - jelentette ki.

Orbán Viktor aláhúzta, "Európánkat" azok a népek teremtették meg, amelyek különböző időpontokban, egymástól függetlenül támadtak a Római Birodalomra.

Ezek a népek a latin kereszténységet átvették, de a saját kultúrájukat nem adták fel, "s így különféle ötvözeteket kovácsolt ki a történelem kalapácsa" - fejtette ki, majd hozzátette, "ezzel eldőlt a sorsunk, nemcsak nemzeti államok, de nemzeti kultúrák is születtek".

Kiemelte, "megszületett egy eszmény, egy törvény, egy elrendelés arról, milyennek kell lennie Európának. Nagy szellemi egység, közös kulturális alapvonalakkal, ideákkal és végső célokkal, de különálló, független tagokkal, amelyek összefüggenek Európa egységében".

Európa sokszínű egység, "aki egysége ellen támad, rossz európai, de rossz európai az is, aki sokszínűségét akarja eltörölni"

- figyelmeztetett a kormányfő.

Orbán Viktor írásában rámutatott, a közép-európaiak értik, hogy a harmónia az ellentétek feszültsége és összecsengése, és nem egyformaságot, nem az egyhangú tagolatlanságot jelenti. "Innen fakad a magyarok és a többi függetlenségre törekvő közép-európai nép hivatása" - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, az európai egyensúly és stabilitás titka és föltétele évszázadokon át a nemzeteket összefoglaló szellemnek, a keresztény európai kultúrának a védelme volt minden Európán kívüli támadással szemben, bástya és pajzs kifelé, és a sokszínűség védelme, a független nemzetek fölé kerekedni akaró, hegemóniát célzó törekvések elleni védelem befelé.

"Ez az európai önvédelem, s mintha errefelé tapogatózna a francia elnök is, amikor az európai szuverenitás gondolatát akarja bevezetni Brüsszelbe" - közölte a miniszterelnök.

A kormányfő úgy fogalmazott, a V4-országok európai uniós csatlakozása után "a régi klubtagok eleinte inkább kulturális és történelmi folklórnak értelmezték a fülüknek különösen csengő gondolatokat hazáról, keresztyénségről, családról, szuverenitásról".

"Azt hiszem, úgy vélték, ez valami átmeneti jelenség, ami talán a később érkezésből fakad, és elmúlik majd, ahogy a bárányhimlő szokott" - írta.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a migránsválsággal aztán beütött a krach, "felnyíltak a szemek, kiélesedtek az árnyalatok, és fény derült az észjárások, a filozófiák, a társadalomszervezési elvek és személyes elkötelezettségek mély különbözőségére".

"Mi, magyarok ekkor értettük meg, hogy a keresztyénség utáni, a nemzetek utáni korszakról szóló beszédek és írások nem hangzatos zsurnalizmusok, hanem valós politikai szándékok, sőt maga a kész európai program, a jövő, ahogy azt a nyugatiak elképzelik, sőt már építik is" - fejtette ki Orbán Viktor.

"Megértettük, hogy miközben mi a kommunizmus alatt Európa szovjetizált területén keresztény és szuverenitásra épülő létforma után vágyakoztunk, addig az Európa amerikanizált felén élők újradefiniálták Európa lényegét, s következetesen dolgoztak programjuk végrehajtásán" - tette hozzá.

Orbán Viktor aláhúzta, "az ő új európai küldetésük a teljes nyitottság, határ-nélküliség - ha mégis, csak átmenetileg és szükséges rosszként -, a tetszés szerint variálható nemi szerepek és családmodellek, a kulturális örökség fenntartása iránti kötelességet inkább muzeológusi feladatnak tekintő politika".

"S a cél nem csupán mindennek kigondolása, megalkotása, bevezetése és jogi kötelezettséggé változtatása a saját országaikban, de cél ennek általánossá tétele is az Európai Unió minden országában, ideértve a magunkfajta vonakodókét is" - fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök leszögezte, "ebben az európai helyzetben a magyarok számára világos, miben áll európai hivatásunk".

"Bevinni a közös európai értéktárba a meg nem alkuvó antikommunista hagyományt, a nemzetiszocializmus bűnei és tanulságai mellé odatenni a nemzetközi szocializmus bűneit és tanulságait. Felmutatni a keresztény társadalmi tanításokra épülő politikai és társadalmi rend szépségét és versenyképességét. Megértetni elsősorban francia barátainkkal, hogy Közép-Európában létezik olyan keresztény társadalomszervezési modell, amely tanításokon alapszik, és független a személyes hit meggyengülésétől, megbillenésétől is. Fenntartani a biztonságos belső-európai területeken élő népek figyelmét a külső veszélyek iránt. Emlékeztetni, hogy a népek hullámzása a Mediterráneumban, amit jól ismerünk a történelemből, most éppen felénk tereli a dagályt, s ezek a hullámok felcsaphatnak egészen Skandináviáig" - sorolta Orbán Viktor.

A kormányfő hozzátette, hogy "a megjelenő migránstömegek valójában európai élet után vágyakozó népvándorlási hullámok, amelyekkel szemben elődeink mindig teljes odaadással védekeztek".

"A nem védekezés valójában megadás, és teljes civilizációs átváltozás lesz a következménye, ahogy az Európa déli és keleti peremén, a Balkán szomszédságában élő népek már láthatták közvetlen testközelből is" - írta.

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy "emlékeztetni kell magunkat arra, hogy bármilyen felvilágosult birodalom építőiről legyen is szó, megrontják Európa szellemét, s így végül mindig ellentétes eredményre jutunk".

A miniszterelnök írása végén kitért arra is,

"ezekben a nehéz és bonyolult kérdésekben közöttünk, a visegrádi országok között is lehetnek különbségek".

"Bizonyosan különböznek a történetfilozófiai hangsúlyok, eltérőek lehetnek a más országok iránt táplált szimpátiák és ellenszenvek, sőt időnként a geopolitikai relációk értelmezése is mutathat eltéréseket" - fejtette ki, hozzátéve, "az is bizonyos, hogy nemzeteink átérzik felelősségük súlyát, amelyet Európa jövőjéért viselnek: megvédeni a külső támadásokkal szemben és megvédeni a belső birodalomépítési törekvésektől, fenntartani hazáink és nemzeteink önállóságát".

"Egy küldetés teljesítésében elbukni heroikus, de nem örömteli. Úgy teljesíteni egy küldetést, hogy közben sikerre, szabadságra és jólétre jut a hazád, nem kevésbé heroikus, de örömteli is" - fogalmazott Orbán Viktor, aláhúzva, Közép-Európa jó esélyt lát az utóbbira.

"Nemzetem nevében köszönöm a három évtizedes visegrádi együttműködést"

- zárta írását a magyar kormányfő.