eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Szájmaszkok száradnak kötélen Fokvárosban 2020. április 18-án, a koronavírus-járvány idején. Dél-Afrikában április végéig vannak érvényben szigorú kijárási korlátozó intézkedések, amelyek értelmében tilos a kocogás, az alkohol vagy a cigaretta értékesítése és a kutyasétáltatás is.
Nyitókép: MTI/EPA/Nic Bothma

Döbbenetes ugrás az afrikai koronavírusos halálozások számában

Egyetlen hónap alatt negyven százalékkal ugrott meg a fertőzöttek száma.

A kontinensen napokon belül eléri a százezret az új koronavírus áldozatainak száma – olvasható a MedicalXpress cikkében. Az utóbbi 28 napban 22 300 új halálesetet jelentettek Afrikából, miközben az azt megelőző négyhetes periódusban 16 000 volt az áldozatok száma – tudatta a kongói központú WHO Afrika. Virtuálisan megrendezett sajtótájékoztatójukon hozzátették: mindez aközben történik, hogy új, fertőzőbb variánsokkal kell megbirkóznia a kontinensnek, amely történelmének legnagyobb szabású oltási programját tervezi elindítani.

Tavaly február óta van jelen az új koronavírus Afrikában, eddig 3,7 millió embert fertőzött meg a hivatalos adatok szerint, csütörtöki adatok szerint 96 000 halálos áldozatot követelve.

"A halálozások számának növekedése tragikus, és rámutat arra is, hogy az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi intézmények egyaránt veszélyesen túlterheltek jelenleg Afrikában" – nyilatkozott a bejelentés kapcsán Matshidiso Moeti, a WHO Afrika igazgatója.

A pandémia korábbi szakaszában a félelmek ellenére nem volt olyan súlyos az afrikai helyzet, mint amilyenre számítottak. A második hullámban ugyanakkor az egészségügy leterheltsége már régen meghaladta az első hullám csúcspontját is, miközben a vakcinaszkepticizmus aggasztja a közegészségügyi szakembereket. Moeti arra biztatja az afrikaiakat, hogy amint elérhető lesz számukra is az oltás országukban, vegyék fel.

A probléma mélyen gyökerezik

Probléma ugyanakkor az is, hogy az afrikai hivatalos esetszámok jelentősen alatta maradhatnak a valós adatoknak. A The New York Times cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a kontinensen található 54 országban haltak meg annyian az adatok szerint, mint Franciaországban – ez pedig valóban eléggé hihetetlennek tűnik. Stéphane Helleringer, egy, az országban dolgozó népességkutató szerint nagyon kevés az olyan állam, amely egyáltalán megpróbálja felvenni a ritmust és jelenteni az esetek és a halottak számát. Egyes országokban

az emberek békeidőben sem jelentik be szeretteik elhunytát,

hacsak valami miatt nincsen szükségük a halotti anyakönyvi kivonatra: Nigériában mindössze 10 százalék esetében történik meg ez, ráadásul az emberek nem is tudják, hogyan kell ezt elvégezni, ha esetleg akarják is.

Az ENSZ szerint az európai, amerikai és óceániai halálozások valós mennyiségének 90 százaléka megtalálható a hozzájuk befutó adatokban: sok afrikai országból ugyanakkor nem is kapnak ilyesmit, így csak becslésekre hagyatkozhatnak. Mobiltelefonos hívás útján történő adatgyűjtés, a sírásók kikérdezése, a temetők műholdképeinek magyarázata mutatja csak meg az afrikai halálozások arányait még békeidőben is. Nem csoda, hogy a koronavírus idején e téren nem következik be változás.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×