Christine Lagarde a hétvégi Le Journal du Dimanche-nak nyilatkozva reagált arra a levélre, amit múlt héten több mint száz neves európai közgazdász – köztük Thomas Piketty – tett közzé, kezdeményezve, hogy az Európai Központi Bank engedje el a járvány idején kibocsátott államkötvények felvásárlásával keletkezett tagállami tartozásokat.

Mint a szerzők fogalmaztak, az eurót használó országok államadósságának negyede – számításuk szerint összesen 2,5 billió euró – az EKB felé áll fenn.

„Ezzel az összeggel voltaképpen önmagunknak tartozunk”

– érveltek a felhívás szerzői, úgy vélve, hogy ha ezt vissza kell fizetni, akkor újabb hiteleket kell felvenni, és „az egész adósságállományt csak rugdalja mindenki maga előtt”. Hozzátették, hogy az sem segít a gazdasági talpra állásban, ha hitelfelvétel helyett a kormányok adóemeléssel vagy a közkiadások csökkentésével teremtik elő a visszafizetés fedezetét.

A „százak” szerint közgazdaságilag az értelmes eljárás az lenne, ha euró bankja feltételekhez kötve elengedné a tartozást. Például előírhatnák, hogy a visszafizetési kötelezettséggel azonos hányadot minden kormány fordítson a gazdaság zöldítésére vagy szociális kiadásokra.

Christine Lagarde – aki korábban maga is pénzügyminiszter volt a francia kormányban – „elfogadhatatlannak” és ezért elképzelhetetlenek nevezte, hogy az EKB lemondjon a tagállami tartozásokról. Mint fogalmazott, az euró bankja már önmagában is „példátlan erőfeszítést” tett, amikor a járvány gazdasági károkozásainak enyhítésére eddig mintegy 1,85 billió euró értékben vásárolt fel állampapírokat.

Ha azonban a visszafizetésről is lemondana, akkor ezzel

EU-alapszerződést sértene, lévén így a tagországi gazdálkodások vissza nem térítendő finanszírozójává válna,

amit az euró létrehozásának okmánya a leghatározottabban tilt.

Lagarde amúgy maga is elismerte, hogy az eurózóna valamennyi tagországa meglehetősen eladósodva fog kikerülni a járványból, de nincs kétsége afelől, hogy mindenki képes lesz a visszafizetésre is. Idén még a legjobb esetben is csak a gazdasági visszaesés megállítása lehet ugyan a cél, de Lagarde szerint 2022 közepéig már van rá esély, hogy a gazdaságok teljesítőképessége visszaálljon a járvány előtti szintre. „Az EU gazdasága csak lelassult, de nem siklott ki” – szögezte le ennek kapcsán.

Addig is az EKB elnöke szerint sokkal hasznosabb, ha a kormányok nem azon töprengenek, hogy miként lehet az adósságtól megszabadulni, hanem azon, hogyan tudják a könnyített feltételekkel kapott forrásokat a leghatékonyabban hasznosítani.

Az Európai Bizottság tavaly novemberben még úgy kalkulált, hogy az euróövezetben a gazdasági növekedés átlaga idén 4,2 százalékos lehet. A brüsszeli testület e héten tesz közzé újabb előrejelzést, és megfigyelők arra tippelnek, hogy ennek növekedési becslése már szerényebb lehet. A Financial Times mindenesetre tudni vélte, hogy az EKB a maga számításában – amit majd márciusban publikál – 3,9 százalékot valószínűsített az euróövezetben erre az évre.

A bank ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy ha az oltás lassúsága vagy újabb vírusvariánsok megjelenése miatt a nemzetgazdaságok visszafogottsága elhúzódik, akkor a gazdasági élet normalizálása is kitolódhat.