Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A mianmari elnöki hivatal által közreadott képen Vang Ji kínai külügyminisztert (b) fogadja Aung Szan Szú Kji mianmari államtanácsos (kormányfő) a mianmari fővárosban, Najpjidóban 2021. január 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Mianmari elnöki hivatal

Így vált "felesleges eszközzé" Mianmarban Aung Szan Szú Kji

Háda Béla szerint a politikusnő elsúlytalanodása vezetett oda, hogy a dél-ázsiai ország visszatért a katonai vezetéshez, nemzetközileg pedig elszigetelődött.

A hadsereg átvette a hatalmat Mianmarban, az ország államtanácsosát, Aung Szan Szú Kjit több demokratikus politikussal együtt letartóztatták, választási csalásra hivatkozva.

A hadsereg főparancsnoka egy éves szükségállapotot hirdetett.

Már a nemzetközi világ is felszólalt: a puccsra reagálva Joe Biden amerikai elnök a szankciók újbóli bevezetését helyezte kilátásba - az EU pedig követeli a novemberi választási eredmények tiszteletben tartását, közben az ENSZ BT megosztott a kérdésben való állásfoglalást illetően -, és bár a hadsereg új választásokat ígér, mégis kinevezett új minisztereket.

Háda Béla dél-ázsiai térségi szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta,

a katonai hatalomátvétel meglehetősen szervezett és jól végiggondolt akcióként zajlott le.

"Lényegében február 1-jére virradóra jelentette be a vezérkari főnök az ország nemzeti védelmi és biztonsági tanácsának ülésén, hogy átveszi az ország irányítását, és őrizetbe vették pár órával korábban a 2020 novemberi választáson győztes Nemzeti Liga a Demokráciáért párt elitjét, illetve a kormány vezető politikusait, beleértve Aung Szan Szú Kji államtanácsost is" - idézte fel Háda Béla.

A politikusnő helyzete a kulcskérdés most, hiszen egy Nobel-békedíjas emberi jogi harcosról van szó, aki azonban tekintélyét vesztette a nyugat szemében, amikor a helyi muszlim kisebbség elűzésében a hadsereg mellé állt. Hazájában mégis népszerű politikus.

De Háda Béla szerint ennél is messzebbre kell visszatekinteni a helyzet elemzésekor.

"Szerepe a nyolcvanas évek végéig nyúlik vissza. Jó 20 éven keresztül különböző rendőri tevékenységnek kitéve, időről időre fogságban töltötte az életét, egészen addig, amíg a katonai vezetés 2010-től végre nem hajtott egy úgynevezett félrendszerváltást. Ennek keretében

részben beengedték a civileket az ország kormányzásába. Ettől remélték, hogy az ország stratégiai külkapcsolatai kinyílnak,

az ország pedig szalonképessé válik mind Kína, mind a nyugati hatalmak számára. Aung Szan Szú Kjitól is lényegében ezt várta a katonai hatalom, a mianmari elnök akkor találkozott is Barack Obama amerikai elnökkel. Aung Szan Szú Kji 2015-ben aztán az általános törvényhozási választást is megnyerte, így kormányra kerülhetett, de 2017-re a rohingjválság lenullázta az ő nemzetközi tekintélyét" - ecsetelte.

Innentől pecsételődött meg a nyugati kapcsolatépítés lehetősége, hiába nyert tehát Aung Szan Szú Kji újabb választást tavaly novemberben, a katonai vezetés szemében is "felesleges eszközzé" vált a politikusnő.

"Mivel az eszköz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, visszatértek a katonai kormányzásra"

- kerekítette le Háda Béla.

Mi hát a probléma? A szakértő szerint az, hogy az elmúlt években a nyugati befolyás Mianmarban meglehetősen szerény volt, ennek megfelelően a véleményük sem nagyon számít, a szomszédos szuperhatalom, Kína szerint pedig mindaz, ami történt, "mianmari belügy".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×