Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke beszédet mond a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) kétnapos online kongresszusán Berlinben 2021. január 16-án, miután megválasztották a CDU új elnökévé.
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press pool/Christian Marquardt

Armin Laschetre esett a CDU választása

Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke vezeti mostantól a nagyobbik német kormánypártot.

A BBC által középutasnak nevezett, 59 éves Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnököt választották szombaton a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökévé a leköszönő Annegret Kramp-Karrenbauer helyére. Ismert, ez a párt Angela Merkel kancellárt pártja is.

A pénteken kezdődött kétnapos online kongresszuson

a merkeli politika folytatását hirdető Laschet 521, a hagyományos konzervatív politika hívének számító Friedrich Merz 466 szavazatot kapott,

a harmadik jelölt, a környezetvédelmet zászlajára tűző Norbert Röttgen pedig a voksolás első fordulójában kiesett.

Győzelmi beszédében így fogalmazott: "Mindent meg akarok tenni, hogy összekovácsolódjunk ebben az évben (...), cél, hogy a következő szövetségi választáson e pártszövetség, a CDU-CSU adja a kancellárt."

Armin Laschetet elemzők bevándorlás- és uniós integrációpártinak tartják.

Elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy - az elmúlt csaknem két évtized hagyományaival szakítva - egyáltalán nem biztos, hogy a pártelnök egyben a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös kancellárjelöltje is lesz a 2021-es szövetségi parlamenti választásokon. Erről csak később születik döntés.

Angela Merkel egyébként 16 évnyi hivatali idő után távozik a kancellári székből idén szeptemberben, utódlásával kapcsolatban nagy a bizonytalanság, Jens Spahn egészségügyi miniszter - akit Laschet most helyettesévé tett - és Markus Söder, a testvérpárt CSU elnöke is ringbe szállhat, tavaszra tisztul a kép.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×