Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.68
bux:
131463.94
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus részt vesz az Európai Parlament külügyi bizottságának videokonferenciáján Brüsszelben 2020. november 27-én. Az Európai Parlament 2020. szeptember 17-én  elfogadott egy állásfoglalást, amelyben szigorúan elítéli a Navalnij ellen elkövetett merényletet.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Egyre világosabb, mire számíthat Alekszej Navalnij a hazatérése után

A Berlinből Moszkvába hazatérő Alekszej Navalnij ellenzéki politikus őrizetbe vételére készül az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN).

A FSZIN moszkvai parancsnoksága megerősítette, hogy a hét végén hazatérni készülő Navalnij ellen körözés van érvényben, ezért lépéseket kíván tenni a politikus őrizetbe vétele érdekében. Az Interfax hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a hatóságnak szeptember 24. óta nincs tudomása Navalnij valós tartózkodási helyéről, ezért november 27-én előzetes nyomozást indított, december 29-én pedig elfogatóparancsot adott ki ellene.

Az ismert ellenzéki szerdán jelentette be, hogy vasárnap kíván visszatérni Moszkvába, és arra biztatta követőit, hogy fogadják őt a vnukovói repülőtéren. Ügyvédje, Vagyim Kobzev, csütörtökön újságíróknak kijelentette: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az őrizetbe vétel már ott megtörténhet.

Kobzev szerint Navalnij csak szerdán tudta meg, hogy a FSZIN országos körözést adott ki ellene. Az ügyvéd nem tudta megmondani, hogy ügyfele megváltoztatja-e emiatt hazatérési szándékát.

A FSZIN kedden keresetet nyújtott be egy moszkvai bíróságon amelyben kezdeményezte az úgynevezett Yves Rocher-ügyben Navalnijra kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés letöltendővé változtatását. A hatóság az orosz büntető törvénykönyvnek arra a paragrafusára hivatkozott, amely szerint retorzióval sújtható az elítélt, ha nem térítette meg a kárt vagy ha újabb bűncselekményt követett el. A FSZIN korábban kifogásolta, hogy Navalnij felfüggesztett büntetése lakhelyelhagyási tilalmat is tartalmazott, ezért augusztusban el sem utazhatott volna Moszkvából Szibériába.

Alekszej Navalnijt és öccsét, Oleget az Yves Rocher-ügyben 2014 decemberében csalás és pénzmosás címén ítélték el. Alekszejre három és fél év, öt évre felfüggesztett, az öccsére, Olegre pedig ugyanennyi időtartamú, de letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A vád szerint a fivérek 26,8 millió rubel kárt okoztak az Yves Rocher cég oroszországi leányvállalatának és további 4,5 milliót egy másik cégnek. (A rubel jelenleg mintegy 4 forintot ér.)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2017 októberében igazságtalannak minősítette az ítéletet, és felülvizsgálatot kért, de az orosz legfelsőbb bíróság mégis helybenhagyta a bírósági döntést, egy moszkvai bíróság pedig egy évvel meghosszabbította a próbaidőt. Egy másik, úgynevezett Kirovlesz-ügyben, amelyet 2013-ban indítottak ellene, Navalnij felfüggesztett szabadságvesztésének próbaideje 2019 júliusában lejárt.

Alekszej Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz államfő egyik legismertebb bírálója augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint "novicsok" típusú harci idegmérget találtak a szervezetében.

A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta, vizsgálata "megerősítette", hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, amelynek szerkezeti jellemzői hasonlóak a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz. Ez a kolinészteráz-gátló azonban a szerződés függelékében nem szerepel.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket mindeddig nem kapta meg.

Navalnij állami terrorizmussal vádolta meg Putyint, aki viszont az amerikai titkosszolgálati anyagok legalizálásának nevezte azt a decemberben publikált nemzetközi újságírói oknyomozást, amely arra az eredményre jutott, hogy az ellenzékit az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei mérgezték meg.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) katonai csoportfőnöksége nem tartotta indokoltnak, hogy a sajtóhírek alapján vizsgálatot indítson az FSZB szóban forgó munkatársai ellen, akikkel kapcsolatban az SZK szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja.

Az testület ezt tartalmazó hivatalos válaszát csütörtökön tetette közzé Navalnij.

Az SZK közölte, hogy a feljelentést továbbította a Navalnij "kórházba kerülése" ügyében illetékes nyomozó szervnek, a szibériai szövetségi körzet közlekedésrendészete nyomozati osztályának.

Az ellenzéki politikus ellen egyébként december végén az SZK újabb bűnügyi eljárást indított, azt állítva, hogy sikkasztott az ellenőrzése alatt álló szervezetek számára gyűjtött közadományokból. A vádat az érintett koholmánynak minősítette.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×