Meg kell ismételni a parlamenti választásokat Koszovóban, miután az alkotmánybíróság semmissé nyilvánította egy korrupció miatt elítélt parlamenti képviselő megválasztását, és így a kormány júniusi megválasztását is érvénytelenítette.

"Tekintettel arra, hogy a kormányt nem az alkotmánnyal összehangban választották meg, Koszovó elnökének választásokat kell kiírnia, amelyeket legkésőbb negyven nappal kitűzésük után meg kell tartani" – írta határozatában a pristinai alkotmánybíróság.

A koszovói sajtó szerint Vjosa Osmani államfő kedden egyeztetésre hívja a politikai pártokat, hogy a választás időpontjáról egyeztessenek.

Koszovóban mintegy 10 éve egyetlen kormány sem tudta kitölteni hivatali idejét, ami miatt a lakosság kiábrándult az országot függetlensége kikiáltása óta irányító volt szakadár vezetőkből, és

a másfél évvel ezelőtti választásokon a szociáldemokrata-nacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) lett az ország legnagyobb pártja,

és elhúzódó koalíciós tárgyalásokat követően Albin Kurti alakíthatott kormányt, amely azonban néhány hónap, márciusban után összeomlott.

Az alkotmánybíróság május végén kimondta, hogy nincs szükség előre hozott választás kiírására egy új kormány megalakításához. Ezután Hashim Thaci akkori államfő Avdullah Hoti miniszterelnök-helyettest (a képen), a tavalyi választáson második helyezett Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) politikusát kérte fel, hogy alakítson kormányt. A parlament júniusban meg is szavazta az új kormányt, de csak minimális többséggel, a 120 tagú törvényhozás 61 képviselője szavazott igennel. Albin Kurti azonban panaszt tett a bíróságon, miszerint a kormány megszavazása illegális volt. Hoti úgy szerezte meg a megválasztásához kellő többséget a parlamentben, hogy rá szavazott Efrem Arifi roma kisebbségi képviselő, akit 2018-ban 15 hónap börtönre ítéltek, mert egy civil szervezeten keresztül 26 ezer eurót sikkasztott el.

Az alkotmánybíróság hétfőn azt állapította meg, hogy Arifi jogellenesen vett részt a parlamenti szavazáson, mert a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben. Az ő voksa nélkül pedig nem volt meg a kormány megválasztásához szükséges többség.