A Talking Europe című műsorban, amelynek témája ezúttal az uniós költségvetési csomag lengyel és magyar vétója volt, az államtitkár vitapartnere a belga Philippe Lamberts, a Zöldek európai parlamenti képviselőcsoportjának társelnöke volt.

Steiner Attila kifejtette: azzal az elképzeléssel, hogy jogállamisági feltételekhez kötnék az uniós támogatások folyósítását, lényegében megkerülnék az Európai Unió működését meghatározó alapvető szerződéseket.

Magyarország egy csomagként tekint a jogállamisági feltételeket előíró tervre és a költségvetésre,

és ilyen értelemben abból indul ki, hogy "semmiről nincs döntés addig, amíg mindenről nincs döntés".

Lamberts felidézte, hogy Orbán Viktor kormányfő nemrég úgy fogalmazott: az EU kezd egyre inkább az új Szovjetunióvá válni. Lamberts ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarország szabad akaratából csatlakozott az Európai Unióhoz, sőt az uniós tagsággal számos előny is jár, és Magyarország az egyik legtöbbet profitáló tagország. Ugyanakkor a tagságból kötelezettségek is adódnak – tette hozzá Lamberts, megjegyezve, hogy

szemben azzal, amit a magyar kormány állít, Magyarország jelenleg nem tesz eleget ezeknek a kötelezettségeinek.

A belga politikus hangsúlyozta azt is, hogy nem Magyarország az egyetlen ilyen ország, és nem is szabad csak Budapestet vagy Varsót kiemelni, mert vannak problémák más tagállamokban is. Az Európai Parlament azt akarja elérni, hogy a tagállamok betartsák a kötelezettségeiket.

Steiner Attila szerint az a probléma, hogy az Európai Unió most olyan új eszközt akar bevezetni, amellyel meg lehetne kerülni az uniós szerződésben előírtakat, és egy másodlagos jogszabállyal felülírnák az alapvető szerződésben foglaltakat. Már léteznek jól működő eszközök a jogállamiság betartatására, például a 7. cikkely szerinti eljárás – húzta alá.

Lamberts szerint viszont szükség van az uniós pénzek felhasználását ellenőrző új eszközre, mert például az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által indított eljárások néhány tagállamban egyszerűen a szemeteskukában végzik, és nem is vizsgálják ki a javasolt ügyeket, mert nem független az igazságszolgáltatás. Magyarország nem várhatja el, hogy feltételek nélkül folyamatosan áramoljanak be hozzá az uniós pénzek – mondta.

Steiner Attila egyetértett azzal, hogy Magyarország sokat profitál az uniós tagságból, de aláhúzta, hogy ugyanakkor maga is hozzájárul a közös költségvetéshez, és saját magának is érdeke a költségvetési pénzek helyes felhasználása. Viszont jelenleg két külön dolgot készülnek összemosni: a jogállamiságot és az EU pénzügyi érdekeinek védelmét.

Az államtitkár kiemelte: az unió 2010–2011 óta Magyarországgal szemben indítja a legtöbb vizsgálatot. A legtöbb ügyben eddig sikerült megegyezésre jutni az Európai Bizottsággal, illetve amikor nem, a magyar kormány mindig elfogadta és átültette a gyakorlatba a vitás ügyben határozó bíróság döntését. Ez a normális eljárás – mondta Steiner Attila –, viszont most ezzel az új eszközzel az unió olyasvalamit próbálna a tagállamokon számonkérni, amelyet nem lehet pontosan definiálni.