Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Boris Johnson miniszterelnök távozik a londoni kormányfői rezidenciáról, a Downing Street 10-ből 2020. szeptember 21-én. A brit kormány a nap folyamán az eddigi közepesről magas szintre emelte a koronavírus-járvány intenzitását jelző készenléti fokozatot.
Nyitókép: MTI/EPA/Will Oliver

Szakértő a brit fegyverkezésről: az is nagy szó, ha megállítják a lecsúszást

A hidegháború óta példátlan mértékben emeli védelmi kiadásait a brit kormány. A következő négy évre – esztendőnként – 10 százalékkal növelték a területre szánt összeget, amely így mintegy 44 milliárd font, vagyis majdnem 18 ezer milliárd forint lesz. Ezzel pedig a szigetország védelmi költései lesznek Európában a legmagasabbak. A Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint a legtöbb pénz az elmaradások pótlására megy majd el.

Nagy-Britannia nemcsak a brexit kapcsán tud maga mögött nehéz éveket, hanem a védelmi szférája szempontjából is: gyakorlatilag egy évtizede komoly problémákkal küzd ezen a területen – fogalmazott az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Ugyanis, miközben a brit haderők állománya 25 százalékkal csökkent, az eszközbeszerzések szempontjából is keletkezett egy 13 milliárd fontos lyuk a költségvetésükben.

Az Egyesült Királyság a most bejelentett programmal részint ennek befoltozására biztosítana forrásokat, továbbá megpróbálja a 2020-as évtized elején egy átfogó stratégiai-biztonságpolitika, egy úgymond

védelmi felülvizsgálat keretében újratervezni a brit gépfegyveres erők képességeit,

amik már a jövő kihívásaira fognak reagálni. Ezek között olyan költségigényes területek szerepelnek, mint az űreszközök fejlesztése – infokommunikáció, műhold –, vagy a kiberképességek megerősítése egy offenzív támadóképességeket is biztosító parancsnokság létrehozásával, valamint a brit nukleáris arzenálnak a folyamatos modernizálása, vagy épp a mesterséges intelligencia kutatását célzó befektetések.

Csiki Varga Tamás szerint

első lépésben már az is nagy eredmény lesz, ha meg tudják állítani a gyengülést, lecsúszást,

miután jelenleg már olyan „kellemetlen” megállapodásokat kell valahogyan tető alá hozniuk, hogy például a brit haditengerészetnek az egyetlen kórházhajóját megtartsák-e rendszerben, vagy sem, és amennyiben igen, az ehhez szükséges forrásokat hogyan teremtsék elő.

Azok a modernizációs fejlesztések, amikre most Nagy-Britanniának szüksége van – elsősorban az új technológiai kihívásokra reagálandó –, kifejezetten hosszú távú programok, amit az említett stratégiai felülvizsgálat hivatott szolgálni, kitekintve költségvetési szempontból, mert anélkül el sem képzelhetők az ilyen típusú fejlesztések. Azonban az első lépés, hogy a lecsúszást meg tudják állítani – ismételte meg a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×