eur:
408.94
usd:
375.21
bux:
74396.82
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pexels.com

Kiderült, mikorra tűnik el a nemek közötti bérkülönbség

Az Európai Szakszervezeti Szövetség elemzése szerint Európában a nemek fizetése közötti különbség nyolcévenként csökken egy százalékkal, vagyis a nők átlagosan 84 év múlva érhetik el, hogy ugyanazért a tevékenységért ugyanazt a javadalmazást kapják, mint a férfiak. Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció megszüntetése, amivel az uniós tagállamok élvonalába tartozunk.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatása szerint optimista esetben is csak a jövő évszázad elejére tűnhet el a fizetésbeli különbség Európában a nők és a férfiak között. Olaszországban 2074-re, Németországban 2121-re, Romániában viszont már 2022-re kiegyenlíthetődnek a bérek, ha a mostani tendencia folytatódik. Igaz, ez utóbbi esetben – nemtől függetlenül – elfogadhatatlanul alacsonyak a fizetések a konföderáció minősítése szerint.

Esther Lynch, az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében azt kifogásolja, hogy uniós javaslattevő testület bizonytalan időre elhalasztotta a fizetések átláthatóságát előíró irányelvre vonatkozó előterjesztését.

„Kötelező érvényű szabályokra van szükség azért, hogy átláthatóság legyen a munkaadók részéről. Máskülönben ülhetünk, és várhatjuk, hogy véletlenül kiderülnek a fizetések. Érdemes lenne tudni, hogy egy munkakörre való jelentkezéskor mi a bérszint, mennyit kapott az utoljára ott dolgozó, és mennyit kap a többi alkalmazott” – vélekedett Esther Lynch.

Mindeközben az Európai Parlament arról vitázik, bevezessék-e a kötelező nemi kvótákat a nagy cégek igazgatótanácsaiban. A képviselők szerint ennél fontosabb lenne most az egyenlő bér biztosítása.

Magyarországon is fontos ügy a nemek közötti béregyenlőtlenségi nehézségek leküzdése – mondta az InfoRádiónak a LIGA Szakszervezetek elnöke. Mészáros Melinda szerint a jelenlegi bérhelyzetet több szempont szerint kell vizsgálni, egyrészt az azonos munkakörben foglalkoztatottak bérkülönbségét kell összehasonlítani. Ebben az esetben

Magyarország viszonylag jó pozíciót tölt be,

hiszen a nagyvállalati szektorban különböző típusú bértarifarendszereket alkalmazbak, amely munkaköralapú, tehát azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók között legfeljebb a teljesítményük alapján tesz különbséget, és nem a nemük szerint.

A szakszervezeti elnök szerint a nemek közötti bérkülönbség abból is adódhat, hogy teljesen eltérő foglalkoztatási csoportokról beszélhetünk. Ugyanis, például a nők között sokan alacsonyabb képzettséghez kötött munkakörben foglalkoztatottak, és a bérezési viszonyok is ennek megfelelően alakulnak. Hosszú évtizedek óta meglévő probléma, amit a témával foglalkozó kutatókat nyomasztja, hogy

a menedzseri, magasabb pozíciókban jellemzően férfiakat találunk, és a nők jóval kisebb számban jelennek meg

– fogalmazott Mészáros Melinda, és úgy véli, még sokat kell tenni azért, hogy a családjukról gondoskodó nők a munkahelyükre visszatérve megemelt szintű bérezésben részesülhessenek. Ennek jogszabályi feltételei és keretei adottak, a gyakorlati végrehajtását kell csak folyamatosan figyelemmel kísérni.

Több szempontrendszer szerint is vizsgálni kell a bérkülönbségeket, munkáltatónként, munkavállalói csoportonként, munkakörökre lebontva lenne érdemes górcső alá venni a kérdést. Ugyanakkor a magasabban kvalifikált munkakörökben

akár 20–30 százalékos különbség van,

elsősorban a vezetői, középvezetői pozíciók esetében a nők és a férfiak bérezésében ma Magyarországon, utóbbiak javára.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatása szerint Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció felszámolása, amivel az uniós tagállamok élvonalába tartozunk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×