eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Ellenzéki tüntetők a rohamrendőrök sorfala előtt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. A választási bizottság tájékoztatása szerint a 26 éve hatalmon lévő Aljakszandar Lukasenka fehérorosz államfő a szavazatok 80,23 százalékával elsöprő győzelmet aratott fő riválisa, Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölt ellen, aki a voksok 9,9 százalékát szerezte meg.
Nyitókép: Ellenzéki tüntetők a rohamrendőrök sorfala előtt Minszkben 2020. augusztus 9-én, a fehéroroszországi elnökválasztás estéjén, miután bezártak a szavazóhelyiségek. (MTI/AP)

Nem indul vizsgálat a hatóságok „embertelen bánásmódja” miatt

A fehérorosz hatóságok nem indítanak vizsgálatokat a tüntetők elleni erőszak miatt tett feljelentések ügyében, a Nyomozó Bizottság járási hivatalai sorra utasítják el a folyamodványaikat – közölte pénteken honlapján a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet.

A Vjaszna szerint a járási hivatalok elkezdték kézbesíteni a válaszokat azoknak, akik kínzásokról, a rendőrök és a katonák kegyetlen és embertelen bánásmódja miatt tettek feljelentéseket. A sérelmezett esetek augusztus 9–13 között történtek.

A Vjaszna azt írja, hogy a hatóságok a szakértői vélemény hiányára hivatkozva szüntetik meg a bűncselekmények kivizsgálását.

Ez a jogvédő szervezet szerint semmitmondó válasz,

és az országban mindeddig senki sem volt hajlandó nyomozást indítani a hatósági túlkapások ügyében.

A minszki jogvédő szervezet emlékeztet arra, hogy a fehéroroszországi Helsinki Bizottság 47 sértett békés tüntető ügyében folyamodott az ENSZ kínzás elleni bizottságához (CAT) azzal a kéréssel, hogy indítson vizsgálatot a Fehéroroszországban zajló rendszeres kínzások ügyében.

A Vjaszna közleményéhez hasonló tartalmú tájékoztatást adott pénteken a Telegram üzenetküldő csatornáján Paval Latuska, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagja. Azt írta, hogy a Nyomozó Bizottság elutasította büntetőjogi eljárás megindítását a rendvédelmi szervek embereinek erőszakos cselekedetei miatt. A hatóság közölte Latuskával: mivel a folyamodványában nem szerepel leírás a konkrét bűncselekményekről, a sértett személyekről és más körülményekről, nincs alapja a vizsgálat megindításának. A Nyomozó Bizottság ugyanakkor közli, hogy alosztályai vizsgálatot folytatnak a rendvédelmi szervek állítólagos törvénytelen erőalkalmazása és más eszközök használata miatt, és értesítik az eredményekről a panaszosokat.

Paval Latuska Minszk varsói és párizsi nagykövete volt, az UNESCO-ban is képviselte az országát, a kulturális tárcát is vezette 2009 és 2012 között. Tavaly kinevezték színházigazgatónak, de augusztus közepén menesztették, mert a tüntető színészek védelmére kelt. Augusztus végén Lengyelországba menekült, és tárgyalásokat folytatott Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölttel.

Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, és Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő a hivatalos eredmények szerint megszerezte a voksok mintegy 80 százalékát, hatodszor is megnyerve az elnökválasztást. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja azonban magát tartja győztesnek, bár a hivatalos adatok szerint csak a szavazatok 10,12 százalékát kapta.

Az elnökválasztás óta folyamatosak a tiltakozások, a tüntetők Lukasenka távozását követelik.

A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, sokan kínzásokról számoltak be a fogva tartás során, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. A belügyminisztérium napi rendszerességgel ad tájékoztatást több tucat előállított tüntetőről, és bírósági eljárások megindításáról.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×