A libanoni központi bank csütörtökön elrendelte a bejrúti kikötő és a libanoni vámhatóság vezetői számláinak befagyasztását - jelentette a Reuters hírügynökség.
A hírügynökség értesülését a központi bank meg is erősítette a Reutersnek. A jegybank pénzmosás és terrorizmus elleni különleges nyomozó bizottságának utasítását minden bankhoz és pénzintézethez eljuttatták az országban, és a rendelkezésről az ügyészséget és a bankfelügyeletet is értesítették.
Az utasítás értelmében Haszan Korajtem, a bejrúti kikötő főigazgatója, valamint Badri Dáher, a libanoni vámhivatal főigazgatója és öt további kikötői és vámhivatali illetékes számláit nem csak befagyasztják, hanem a banktitkokat védő törvény hatálya alól is kivonják.
Badri és Korajtem szerdán több libanoni médiumnak úgy nyilatkozott, hogy az évek folyamán több levelet is intéztek a libanoni bíróságokhoz, hogy rendeljék el annak a robbanásveszélyes anyagnak az elszállítását, amelyet a kikötőben tároltak, és amely kedden fel is robbant. A 2750 tonna ammónium-nitrát detonációjában legkevesebb 130 ember meghalt és több ezren megsérültek. Emellett a robbanás tízezrek otthonát tette lakhatatlanná.
Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Az agglomeráció lesz a nyertes – véli Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője, aki az InfoRádióban rögzítette, kitapinthatóak a pontos okai, mikor mi miatt hogyan alakultak az ingatlanárak, így lehet következtetni a következő hónapok tendenciáira.
Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.
0 °C
