A libanoni központi bank csütörtökön elrendelte a bejrúti kikötő és a libanoni vámhatóság vezetői számláinak befagyasztását - jelentette a Reuters hírügynökség.
A hírügynökség értesülését a központi bank meg is erősítette a Reutersnek. A jegybank pénzmosás és terrorizmus elleni különleges nyomozó bizottságának utasítását minden bankhoz és pénzintézethez eljuttatták az országban, és a rendelkezésről az ügyészséget és a bankfelügyeletet is értesítették.
Az utasítás értelmében Haszan Korajtem, a bejrúti kikötő főigazgatója, valamint Badri Dáher, a libanoni vámhivatal főigazgatója és öt további kikötői és vámhivatali illetékes számláit nem csak befagyasztják, hanem a banktitkokat védő törvény hatálya alól is kivonják.
Badri és Korajtem szerdán több libanoni médiumnak úgy nyilatkozott, hogy az évek folyamán több levelet is intéztek a libanoni bíróságokhoz, hogy rendeljék el annak a robbanásveszélyes anyagnak az elszállítását, amelyet a kikötőben tároltak, és amely kedden fel is robbant. A 2750 tonna ammónium-nitrát detonációjában legkevesebb 130 ember meghalt és több ezren megsérültek. Emellett a robbanás tízezrek otthonát tette lakhatatlanná.
A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.
Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.
5 °C
.jpg)
