Regős Gábor elmondta: szeptemberben a kiskereskedelem javítani tudott a gyengébb augusztusi adat után. Havi alapon 1,1 míg éves bázison 4,3 százalékkal növekedett a forgalom volumene.

„Ebben mindenképpen szerepe van az átlagbér, illetve mediánbér növekedésének, ami hasonlóan alakult. Ahhoz, hogy a reálbérek is növekedni tudjanak, szükség van az alacsony inflációra, ennek nyomán pedig javult a jövedelmi helyzet a szeptemberi időszakban is”

– hangsúlyozta.

Hozzátette: az év eleji transzfereknek a hatása kifutott, tehát egy kicsit kisebb ez a javuló hatás, mint az év elején volt, de a béremelkedés még mindig szép, tehát ez tudja húzni a kiskereskedelmet.

Regős Gábor arról is beszélt, hogy kevéssé meglepő módon nem élelmiszer-kiskereskedelemben volt a legnagyobb, 8,7 százalékos a bővülés, hiszen itt vannak olyan termékek, amelyeknek a vásárlását el tudjuk halasztani, vagy ha jobb a helyzetünk, akkor többet vásárolunk.

„A legnagyobb növekedés 9,8 százalékkal az iparcikkeknél, ezt követte 9,6 százalékkal a textilruházat és lábbeli üzletek forgalma, illetve a gyógyszer, gyógyászati termék és illatszerüzletek 8,7 százalékos növekedése”

– fogalmazott.

Kiemelte: ami az előző hónaphoz képest változás, az az, hogy az üzemanyag-kereskedelem az nagyobb mértékben tudott növekedni. Ez augusztusban 3,1 százalék volt, most 6,2 százalék. Ebben szerepet játszik az, hogy az üzemanyagárak most a régiós szintnél alacsonyabbak voltak, még akkor is, hogyha egyébként egy magas árszintről beszélünk, akár a korábbiakhoz, akár a megszokotthoz képest.

Véleménye szerint kicsit meglepő az élelmiszerboltok forgalma. Itt 0,1 százalékos mérséklődést mért a KSH, szintén volumenben, ami annyit jelent, hogy gyakorlatilag stagnált a forgalom, nem költöttünk kicsit többet a javuló jövedelmi helyzet ellenére sem.

A közgazdász szerint jövőre nagyon meghatározó lesz az, hogy a béremelések hogyan alakulnak. Itt azért van némi bizonytalanság a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt, ami viszont húzhatja a fogyasztást a minimál nyugdíj emelése, illetve az alacsonyabb nyugdíjak emelése, illetve az alacsonyabb keresetűek személyi jövedelemadójának csökkentése.

„Ez azért is fontos, mert akinek alacsonyabb a jövedelme, annak a fogyasztási hajlandósága vagy fogyasztási aránya az nagyobb, hiszen kevésbé takarít meg, jobban elkölti a jövedelmét” – mondta.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.