Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Megrongálódott épületek Bejrútban, a kikötőben bekövetkezett, hatalmas erejű, kettős robbanás utáni napon, 2020. augusztus 5-én. A detonációk következtében legkevesebb száz ember életét vesztette, több mint négyezren megsebesültek, 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították, és gyásznapot hirdettek. A robbanások okát még vizsgálják. A jelek szerint petárdaraktárban keletkezett tűz okozta az első robbanást, a második pedig azért lett rendkívüli erejű, mert nagyon nagy mennyiségű, 2700 tonnányi ammónium-nitrát robbant be, amelyet hat éve kobozott el, és azóta egy kikötői raktárban tárolt a vámhivatal.
Nyitókép: MTI/EPA/Nábil Munzer

Miért mutogatnak a Hezbollahra a libanoni tragédia nyomán?

A tragikus bejrúti robbanások kapcsán egyre többet hallani a Hezbollah libanoni sííta szervezetről. Hasszan Naszrallah, a Hezbollah főtitkára amónia-robbantással fenyegette meg az izraeli Haifa kikötőjét. Közben a libanoni hatóságok kikötői illetékeseket zártak házi őrizetbe az incidens nyomán.

Az amerikai szövetségi államot ellenségének tekintő Timothy McVeigh 1995-ben két és fél tonna ammónium-nitráttal döntött össze egy épületet Oklahomában.

Kedden ennek mennyiségnek az ezerszerese robbant fel a bejúti kikötőben. A második detonációt még Ciprus szigetén is hallották.

A libanoni fővárosban még mindig kutatnak a halottak és túlélők után, a kikötő környékét törmelék borítja.

Rövid időn belül kiderült, hogy a robbanószer és műtrágya gyártásához is használható vegyi anyagot a volt Szovjetunióból származó tulajdonosok és tengerészek próbálták eljuttatni Mozambikba. A bejrúti kikötőbe befutott, meghibásodott hajójukat és a rakományt azonban lefoglalták és azt éveken át tárolták a kikötő 12-es hangárjában.

Az érintett hatóságok hosszú ideig alkudoztak, hogy mi legyen a most több mint 130 emberéletet kioltó és ezreket megsebesítő szállítmány sorsa, de nem tudtak dűlőre jutni. A vámhatóságot levelekkel bombázták az emberek, hogy oldják meg a veszélyes szállítmány ügyét, de hiába.

Izrael és Washington: a Hezbollah is felelős a hanyagságért

Közben az amerikai és az izraeli média azt emlegeti fel, hogy a bejrúti kikötő egy része felett az Amerikában terrorszervezetnek minősített és Irán előretolt hadoszlopának tartott Hezbollah rendelkezik.

“A legtöbb libanoni majd úgy veszi, hogy a Hezbollahé volt az ammónia”

- veti fel a Bloomerg hírügynökség.

Hasszan Naszrallah, a Hezbollah főnöke 2016-ban épp ammóniából készült bombával fenyegette Haifa kikötővárost:

“pont olyan lesz, mint egy atombomba. Bármely rakéta, amely eltalálja ezeket a tartályokat, nukleáris fegyverhez mérhető robbanást fog okozni”

- mondta.

Iránból jön a "buta" rakétákat feljavító technológia

A Jerusalem Post című izraeli lap szerda este azt írta, hogy a Hezbollahnak saját terminálja van a kikötőben és ott rakodják ki az Iránból érkezett fegyvereket. Ezeket nem vetik alá a szokásos vámeljárásnak.

A lap szerint a pártként és fegyveres szervezetként is működő Hezbollah precíziós célravezető rendszerekhez jutott, amikkel növeli rakétái találati pontosságát. Emellett tucatnyi kilövőhelyet állítottak fel Bejrútban és máshol polgári létesítmények mellett.

Az izraelieket különösen aggasztják az Irántól kapott műholdas technológiával potenciálisan feljavított Hezbollah-rakéták.

Állításuk szerint a sííta párt és katonai szervezet már saját üzemeket hozott létre Libanonban, ahol GPS-alapú célravezető rendszereket gyárt.

A Jerusalem Post szerint ugyan a Hezbollahot nem kötötték össze a veszélyes vegyi anyagot tároló hangárral, de a lap szerint

a szervezet befolyása alá vonta a libanoni kormányt.

Ez segített a korrupció, a felelőtlenség és a elszámoltathatatlanság elburjánzásában.

Masszív kár, otthonok tömege romokban és egy kis csoda

Közben csütörtökön már 10-15 milliárd dollárosra becsülték a bejrúti kikötőben és a városban keletkezett kárt. Helyi nyomozók emberi hanyagság miatt folytatnak vizsgálatot és több kikötői illetékest házi őrizetbe helyeztek.

A hatóságok attól tartanak, hogy emelkedik a halálos áldozatok száma, ahogy további holttesteket ásnak ki a romok alól. Túlélőket is találnak, éjszaka egy kisgyermeket sikerült élve kimenteni a törmelék alól.

A detonációkat követő pusztítás nyomán közel 300 ezer ember veszítette el az otthonát, a fővárosban kéthetes szükségállapotot vezettek be, a hadseregnek adták át az irányítást.

A bejrúti pusztító robbanásról és következményeiről az Infostart összes hírét elolvashatja ITT.

A katasztrófáról, a libanoni kormányzat működéséről és az állam helyzetéről is fog beszélni a pénteki Arénában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa – hallgassák 18 órától az InfoRádióban a 88,1-es frekvencián, vagy ugyanekkor online az Infostart oldalán!

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×