Az Európai Unióban egy jogállamisági vita köntösébe bújtatott mélyebb vita zajlik, általában egy társadalmi együttélési, országok viszonyrendszerét befolyásolni képes modell értelmezéséről - mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában a Bruxinfo elemzője, Fóris György. Úgy fogalmazott, hogy az EU jövőjével kapcsolatos vita év elején a körül forgott, hogy a második világháború utáni időkben akkori értelemben vett liberális világrend azonos elvek alapján történő fenntartása, tagországokra lebontott, nemzeti rendszerekben megismétlődése a mai valóságban, a mai körülmények között és a mai érdekellentétek mellett fenntartható-e még, vagy ez széttöredezik, és hogy ez mennyiben bontja meg a közösségi projekt kohézióját.

Az Egyesült Királyság kilépését azért nem sorolta ehhez a problémakörhöz, mert

a brit kilépés más jellegű problémából ered.

"Bár sokan úgy vélik, hogy a brexit a lakmuszpapír arra, hogy mennyire egészséges vagy egészségtelen az EU integrációja, 2016 óta nagyon sokszor utaltunk rá, hogy a britek és a mélyülő uniós integráció egymásnak feszülése nagyon speciális problémakört jelent, amelyben a fő ok ugyanaz, ami miatt a britek 40 éven át kényelmetlenül érezték magukat az EU-ban, a közös piacon, az európai közösségben" - jegyezte meg az elemző. Szerinte ezért nem elsősorban az EU-ból lehet levezetni a brit kilépést, hanem a brit gazdasági, társadalmi, globalizációs folyamatokban elfoglalt helye, szerepe és annak módosulása alakított ki egy olyan körülményt a brit belpolitikában, ami kivetült az EU-s tagságra is, s ütközött a tagság feltételrendszerével és működési modelljeivel.

Fóris György szerint inkább következményeiben érdekes a világpolitikában stratégiai szempontból az egyik legfelkészültebb, leggazdagabb ország kiválásának a ténye, nem pedig maga az EU alakulása, jövője szempontjából, egyfajta azt kifejező bizonyítványként.

A koronavírus éppen azért érdekes, mert két egymással ellentétes hatást váltott ki:

• egyfelől ráébresztett arra, hogy van érdekközösség, egymásra utaltság is, és fontos, hogy bizonyos dolgokat igenis közösen csináljanak.
• Másfelől megduplázta a téteket a tekintetben, hogy a gazdasági utóhatások kezelésére sokkal több forrás kell

- mondta az elemző. Utóbbi érdekében pedig eddig soha nem alkalmazott eszközöket is ki kell próbálni - mint a közös hitelfelvétel, vagy mint a közösségi saját forrás megnövelése.

"Itt viszont az érdekkülönbségek erősödtek"

- hívta fel a figyelmet Fóris György. A következő hónapok, évek tétje épp az lesz, hogy a koronavírus utóhatásainak kezelésében - és különösen egy második hullám esetén - melyik vágányon halad majd gyorsabban előre a folyamat: az egymásra utaltságból fakadó együttműködés felé vagy inkább az érdekkülönbségekből eredő együtt nem működés irányába, ami bizonyos folyamatokat lassít majd.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!