Az Európai Unióban egy jogállamisági vita köntösébe bújtatott mélyebb vita zajlik, általában egy társadalmi együttélési, országok viszonyrendszerét befolyásolni képes modell értelmezéséről - mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában a Bruxinfo elemzője, Fóris György. Úgy fogalmazott, hogy az EU jövőjével kapcsolatos vita év elején a körül forgott, hogy a második világháború utáni időkben akkori értelemben vett liberális világrend azonos elvek alapján történő fenntartása, tagországokra lebontott, nemzeti rendszerekben megismétlődése a mai valóságban, a mai körülmények között és a mai érdekellentétek mellett fenntartható-e még, vagy ez széttöredezik, és hogy ez mennyiben bontja meg a közösségi projekt kohézióját.
Az Egyesült Királyság kilépését azért nem sorolta ehhez a problémakörhöz, mert
a brit kilépés más jellegű problémából ered.
"Bár sokan úgy vélik, hogy a brexit a lakmuszpapír arra, hogy mennyire egészséges vagy egészségtelen az EU integrációja, 2016 óta nagyon sokszor utaltunk rá, hogy a britek és a mélyülő uniós integráció egymásnak feszülése nagyon speciális problémakört jelent, amelyben a fő ok ugyanaz, ami miatt a britek 40 éven át kényelmetlenül érezték magukat az EU-ban, a közös piacon, az európai közösségben" - jegyezte meg az elemző. Szerinte ezért nem elsősorban az EU-ból lehet levezetni a brit kilépést, hanem a brit gazdasági, társadalmi, globalizációs folyamatokban elfoglalt helye, szerepe és annak módosulása alakított ki egy olyan körülményt a brit belpolitikában, ami kivetült az EU-s tagságra is, s ütközött a tagság feltételrendszerével és működési modelljeivel.
Fóris György szerint inkább következményeiben érdekes a világpolitikában stratégiai szempontból az egyik legfelkészültebb, leggazdagabb ország kiválásának a ténye, nem pedig maga az EU alakulása, jövője szempontjából, egyfajta azt kifejező bizonyítványként.
A koronavírus éppen azért érdekes, mert két egymással ellentétes hatást váltott ki:
- egyfelől ráébresztett arra, hogy van érdekközösség, egymásra utaltság is, és fontos, hogy bizonyos dolgokat igenis közösen csináljanak.
- Másfelől megduplázta a téteket a tekintetben, hogy a gazdasági utóhatások kezelésére sokkal több forrás kell
- mondta az elemző. Utóbbi érdekében pedig eddig soha nem alkalmazott eszközöket is ki kell próbálni - mint a közös hitelfelvétel, vagy mint a közösségi saját forrás megnövelése.
"Itt viszont az érdekkülönbségek erősödtek"
- hívta fel a figyelmet Fóris György. A következő hónapok, évek tétje épp az lesz, hogy a koronavírus utóhatásainak kezelésében - és különösen egy második hullám esetén - melyik vágányon halad majd gyorsabban előre a folyamat: az egymásra utaltságból fakadó együttműködés felé vagy inkább az érdekkülönbségekből eredő együtt nem működés irányába, ami bizonyos folyamatokat lassít majd.
A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.
.jpg)
