eur:
411.19
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az új koronavírus okozta megbetegedések kezelésére a bresciai Poliambulanza kórház fizikoterápiás tornatermében létesített tizenöt ágyas intenzív osztály 2020. március 30-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Andrea Fasani

Szakértő: el is bukott meg nem is a közös uniós egészségügy

A jelenleginél szorosabb együttműködés lehet, de a Bruxinfo elemzője az InfoRádióban kizárja az európai egyesült államok létrejöttét. Fóris György szerint ugyanakkor a koronavírus-járvány elhozta a lehetőségét az egészségügyi rendszer összehangolásának.

Fóris György megfogalmazása szerint nagyon minimális számú, mélységesen elhivatott, szinte fanatikus, pártpolitikai és filozófiai értelemben vett liberális kör hirdeti és hisz az európai egyesült államok megvalósításában. Ami viszont nem zárja ki, hogy a szoros együttműködést, az integrációs mélyülést ne vágynák sokan, de ez nem azt jelenti, hogy az ő víziójukban is az lenne, mint az abszolút federalistákéban, hogy 10–20 év múlva egyetlen közös európai kormánnyal és parlamenttel intéznének mindent.

És bár a szoros együttműködésnek sok híve van, hozzájuk képest

növekszik azoknak a száma, kormányzati szinteken is, akik kifejezetten vissza akarnak fogni

a már eddig kialakult közösségi eszközrendszerekből, arra hivatkozva, hogy a tanulság az: sok mindent kizárólag nemzeti szinten kell/lehet intézni – tette hozzá a Bruxinfo elemzője.

Ilyen lehet például a közös egészségügy, amely kapcsán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szorgalmazta is, hogy szerepeljen a soron következő keretköltségvetésben, azonban ez nem történt meg. Ezzel kapcsolatban Fóris György megjegyezte, szerinte a szándék nem bukott el, hogy a korábban tapasztalt pandémiás helyzethez hasonlóra készülni kell, és, szemben a pár hónappal ezelőtti reakciókkal, sokkal céltudatosabban, egyeztetettebben, ha úgy tetszik, közösségi megközelítésben kell tudni majd fellépni.

„Ami elbukott, hogy adott volt egy pénzalku, amely során egyezségre kellett jutnia a feleknek, hogy mit kívánnak közösen finanszírozni, és mit nem. A tekintélyes listán pedig az egészségügy valóban háttérébe szorult, tekintve, hogy az alkuban résztvevő országok prioritásában számtalan más, körmüket égető kiadási szükséglet szerepel. Vagyis ha

a közegészségügy, akárcsak fél évvel ezelőtt, még nem közösségi politika,

közösségi forrást sem igényel” – magyarázta a szakértő, megjegyezve, egy második járványhullám kapcsán már a tudatosabb közösségi reagálás szüksége viszont mégis felvetheti közös eszközök bevetését, ami maga után vonhatja a pótlólagos forrásigényt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×