Szlovéniában élnek a vizsgált országok közül a legkevesebben (1,8 százalék) nélkülözésben, és Romániában a legmagasabb (17,2 százalék) a mélyszegénységben élők aránya. Magyarország hátulról számítva a negyedik helyen áll 9,3 százalékos értékkel – derül ki az Eurostat szeptember 15-én megjelent, 2024-es mélyszegénységi adatokat ismertető kiadványából.

Összességében enyhe csökkenést mutat az európai uniós átlagérték, tekintve, hogy 2023-ban még 6,8 százalékon állt, 2024-re ez 6,4 százalékra mérséklődött. Az unió egészét nézve kijelenthető, hogy a 18 év alattiakat érinti leginkább a mélyszegénység (7,9 százalék), ezt követi a 18–64 évesek csoportja, végül pedig a 65 éves és afölötti korosztályra a legkevésbé jellemző ez (5,1 százalék). A mélyszegénységben élő nők aránya enyhén magasabb, 0,4 százalékponttal, mint az ilyen helyzetben lévő férfiaké (6,2 százalék).

Magyarországon 2019 óta gyakorlatilag stagnál a nélkülözők aránya, kerekítve a 9–11 százalékos sávban van.

Ez jelentős csökkenést jelent a 2015-ös értékhez képest, amikor még a lakosság közel negyede tartozott ebbe a kategóriába. A nők 9,7 százaléka élt 2024-ben mélyszegénységben, az uniós trendhez hasonlóan ez itthon is magasabb, mint a nélkülözésben élő férfiak aránya (8,9 százalék). A 2024-es statisztikában közeli szomszédunk Spanyolország 8,3 százalékos értékével, Görögországban jelentősen több, 14 százalék a mélyszegénységben élők aránya.

Az Eurostat SMSD (severe material & social deprivation) metodológiája alapján mélyszegénységben élőnek számít az, aki legalább hetet az alábbi tizenhárom elem közül nem engedhet meg magának:

A háztartás szintjén

• váratlan kiadások fedezése
• egyhetes nyaralás a lakáson kívül
• tartozások kifizetése (jelzálog- vagy lakbérfizetés, közüzemi számlák, egyéb részletfizetés)
• minden második nap hús-, hal-, vagy azok vegetáriánus megfelelőjével étkezés
• lakás megfelelő fűtése
• hozzáférés személyes használatra autóhoz/furgonhoz
• elhasználódott bútorok cseréje

Egyéni szinten

• internet-hozzáférés megléte
• elhasználódott ruhák cseréje
• két pár, megfelelően illeszkedő cipő (beleértve egy pár időjárásálló cipőt)
• hetente kisebb összeg elköltése saját magára
• rendszeres szabadidős tevékenységek folytatása
• barátokkal/családdal való találkozás és étel/ital fogyasztása legalább havonta egyszer

A felsoroltak mellett újfajta szegénység is megjelent Magyarországon, az úgynevezett hűtésszegénység. Ennek lényege, hogy az érintettek nem tudják nyáron megfelelő módon lehűteni lakásukat, így sokan éjszaka is 28–30 fokos belső hőmérséklettel küzdenek. A Habitat for Humanity 2023-as jelentése szerint Magyarországon a lakások több, mint 30 százaléka hőtechnikai szempontból elavult – írta 2025 nyarán a G7.