Hadgyakorlat indult Fehéroroszország területén fehérorosz, orosz részvétellel; mint Kaiser Ferenc, az NKE egyetemi docense az InfoRádióban elmondta, a két ország között már-már Szovjetunió-szintű együttműködés van, tehát ha "ezt az államszövetséget külső támadás éri értelemszerűen a NATO részéről", közösen válaszolnak rá, illetve védekeznek ellene, "ezt gyakorolják".

A hadgyakorlat részeként

"nukleáris gyakorlatot is tartanak,

szimulációval tesztelik az Oresnyik rakétát, amit állítólag Fehéroroszország is meg fog kapni".

"Ez Európa számára azért rossz hír, mert Fehéroroszországból az Oresnyikkel már Londont is el lehet érni" - figyelmeztetett.

De nem csak Fehéroroszországban zajlik a gyakorlat, hanem a Jeges-tengeren is, ennek keretében például Cirkon hiperszonikus manőverező robotrepülőgépeket is teszteltek.

Hivatalos adatok szerint nagyjából 13 ezer fő vett részt a gyakorlaton, ebből körülbelül 120 indiai katona is jelen van, akik inkább megfigyelőként vesznek részt, és negyvenegynéhány ország küldött megfigyelőket Burkina Fasótól Észak-Koreán át a Kínai Népköztársaságig.

"Ha finoman fogalmazok, a »máshogy demokratikus országok« döntő többsége küldött embert. Erre a 13 ezer főre a NATO, főleg a baltiak azt mondják, hogy van ez 30 ezer is, ugyanakkor azt látni kell, hogy az előző hadgyakorlat, a 2021-es 200 ezer főt vonultatott fel; az akkor felvonult orosz csapatok nagy része aztán nem ment haza" - húzta alá Kaiser Ferenc. Ezek az erők indították meg aztán Fehéroroszországból az Ukrajna elleni inváziót '22 februárjában, tehát a NATO részéről komoly aggodalom kísérte ezt a hadgyakorlatot.

Az erők mértéke ugyanakkor azt jelzi, hogy "ez valószínűleg tényleg hadgyakorlat marad", ugyanakkor ennek részeként szerinte több provokáció is történt újra a NATO-légvédelem ellen:

• a balti légvédelmet is tesztelték az oroszok
• megint levegőbe kellett emelni a lengyel elfogógépeket
• a román légvédelmet is riasztani kellett,

" tehát a NATO-Oroszország kapcsolatoknak nem tett annyira jót ez a gyakorlat, nem mintha sokat lehetne rontani rajtuk".

A Cirkon nevű hiperszonikus cirkálórakétára visszatérve elmondta, ez valójában nem rakéta, hanem egy torlósugár-hajtóműves eszköz, emiatt jobban manőverez.

"A Cirkon az egy haditengerészeti változat, elsősorban felszíni hajók és szárazföldi célpontok megtámadására tervezték. A végsebessége meghaladhatja a 6-7000 km/órát, tehát minimális az esély a védekezésre, annyira gyors az eszköz, másodpercenként majdnem két kilométert tesz meg. Nyilván az oroszok igyekeznek erőt mutatni, és nem véletlen a helyszín sem, ugyanis ezt a Barents-tengeren, a Jeges-tenger egyik melléktengerén hajtották végre."

Ez Kaiser Ferenc szerint azért fontos, mert éppen most éleződik ki területi vita a NATO-tag Norvégia és Oroszország között; több százezer négyzetkilométer self tengerről van szó, vélelmezetten jelentős kőolaj- és földgáztartalékokkal.

"Az északi sarkvidék kiolvadása miatt Oroszország itt is fokozta az aktivitását, ugyanakkor a teljes NATO is megjelenik itt, gyakorlatilag a NATO jelentős része rendelkezik itt érdekeltséggel: Kanada, Alaszka révén az Egyesült Államok, Izland, Norvégia, és hát ki ne hagyjuk most már a szintén NATO-tag Finnországot és Svédországot, amelyek szintén átlógnak ebbe a régióba, de Grönland révén Dánia is érintett a térségben" - sorolta, vagyis a hadgyakorlat egyik "mellékága" egy északi tengeri "orosz erőfitogtatás volt".

Kaiser Ferenc jóslatot is tett:

a hadgyakorlatból nem lesz nagyobb orosz támadás, ahhoz "NATO-viszonylatban" a 2021-ben felvonult 200 ezer katona sem lenne elég.

"Oroszország most nagyon nincs abban a helyzetben, hogy egy újabb támadást indítson, ugyanakkor jól látszik, hogy az oroszok pontosan tisztában vannak azzal a zsigeri félelemmel, amellyel a lengyelek, a baltiak vagy a skandinávok szemlélik az orosz csapatmozgásokat és tevékenységet, ezeknek az országoknak a történelme úgy alakult az oroszokkal kapcsolatban, hogy semmi jót nem tudnak feltételezni" - mondta.

Ez a félelemkeltés, provokáció hasonlatos szerinte ahhoz, amit a minapi lengyelországi incidens idején is látni lehetett; Moszkva nem háborút akar, csak "folyamatosan fenyegetőzik", igyekezve elbizonytalanítani az Ukrajnát támogató országokat.

S ha Moszkva sem, Minszk még kevésbé akarhat háborút; "apró adalék, hogy szerdán a belorusz légvédelem volt az első, amely riasztotta a lengyeleket, a lengyelek meg is döbbentek azon, hogy orosz dróntámadás várható. Eleve a hadgyakorlat is a fehérorosz terület keleti gyakorlótereire koncentrálódik, szemben a 2021-es hadgyakorlattal, amelyből aztán az Ukrajna elleni támadás is kinőtt" - ecsetelte, utalva arra, hogy a Zapad-25, vagyis a Nyugat-25 fedőnevű hadgyakorlat valójában mely területekre korlátozódik most, "pontosan azért, nehogy véletlenül bármi eszkalálódjon", a fehérorosz állam pedig még megfigyelőket is buzdított, hogy jöjjenek és lássák.

Nem is véletlen a fehérorosz óvatosság: hadereje "eléggé alulfinanszírozott, az ország gazdasági helyzete régóta rossz, de Fehéroroszország nem teheti meg, hogy nem engedi be az orosz erőket, nemet mondjon egy orosz »javaslatra«, ugyanakkor igyekszik a maga részéről egy kicsit kihúzni ennek a méregfogát".