Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
325.77
bux:
143556.79
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Paks II. Atomerőmű Zrt.

Szijjártó Péter: Magyarország felgyorsítja a Paks II. atomerőmű építését

Magyarország minden támadás, minden akadályozási kísérlet ellenére felgyorsítja a paksi bővítést, így a következő évtized elejére működésbe is léphetnek az új atomerőművi blokkok - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén leszögezte, hogy hazánk aktív tagja az európai nukleáris koalíciónak, és minden támadás ellenére felgyorsítja Paks II. építését, ezáltal a 2030-as évek elejére 2400 megawatt teljesítménnyel bővül majd az ország nukleáris kapacitása, s így 70 százalékra nő az atomenergia részesedése a villamosenergia-ellátásban.

Kitért az emberiség előtt álló kihívásokra, és rendkívül veszélyesnek nevezte a világ újbóli blokkosodása felé mutató folyamatokat, amelyek szavai szerint élesen ellentétesek a magyar nemzeti érdekekkel.

Rámutatott, hogy ezzel szemben Magyarország a civilizált kelet-nyugati együttműködés újjáépítésében érdekelt, és arra is jó példaként szolgál, hogy a nukleáris energia ennek kiváló alapja lehet.

Ennek alátámasztására kiemelte, hogy a paksi építkezésen az orosz Roszatom mellett francia és német alvállalkozók is dolgoznak, illetve nemrég megállapodás született az amerikai technológiák kizárólagos használatáról a kis méretű moduláris reaktorok (SMR) tekintetében.

"Az oroszok, a franciák és a németek boldogan dolgoznak együtt a nagy atomenergia-projektünkön. És megegyezést írtunk alá az amerikaiakkal arról, hogy csatlakozzanak Magyarországhoz, hogy az SMR-ek terén is sikeresek legyünk" - mondta.

"Ez a nagyon sokszínű atomenergia-ellátási portfólió a bázisa a hosszú távú, biztonságos és megbízható energiaellátásnak egy olyan, szárazföld által körülvett országban, amelynek nincsenek jelentős természeti erőforrásai" - tette hozzá.

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a világ súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokkal néz szembe, és ezeket a zavartalan és megfizethető energiaellátás ügye köti össze.

Ennek kapcsán felsorolt néhány alapelvet, először is azt, hogy az energiaellátás nem politikai-ideológiai természetű, hanem fizikai és földrajzi kérdés, mert az infrastruktúra és az elhelyezkedés határozza meg azt, hogy egy adott ország honnan, kitől és milyen energiaforrásokat tud vásárolni.

Majd aláhúzta, hogy a nemzeti energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, minden országnak szuverén joga dönteni erről.

Valamint úgy vélekedett, hogy egyetlen állam energiaellátásának biztonságát sem szabad szankciókkal veszélyeztetni, az energiabiztonságról szóló vitáknak pedig tényeken, szakértelmen kell alapulnia, nem valamilyen politikai megközelítésen.

A miniszter végül megjegyezte, hogy a közlekedés elektromos átállása, a növekvő hűtési és fűtési igény, a nagy adatközpontok létrehozása nyomán a jövőben még sokkal több villamos energiára lesz szükség.

Lényegesnek nevezte, hogy a bővülő energiaigényt megbízható, biztonságos, olcsó és környezetkímélő módon kell kielégíteni, amely kritériumoknak egyedül a nukleáris energia felel meg jelenleg.

"Így az atomenergia ellen irányuló minden kísérlet veszélyezteti a jövőbeli biztonságos energiaellátást" - összegzett.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Csizmazia Gábor: a félidős választás tétje most az is, hogy jut-e további pénz Donald Trump iráni háborújára

Az Egyesült Államok nem indít újabb támadást Irán ellen a félidős kongresszusi választások előtt – közölte Donald Trump. Az amerikai szavazóknak viszont ez elsősorban azért fontos, hogy ne tankoljanak drágán, és ennek a november 3-i félidős választásokon is jelentősége lesz – erről beszélt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×