A honvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy Európa védelme nyolcvan éve az amerikai vezetésű NATO-ra épül, az európai országok mégis gyakran kevésbé tartanak a valódi ellenfelektől, mint az éppen hivatalban lévő amerikai elnök hangulatától. Hangsúlyozta: a NATO biztonságát nem az amerikai vezetők személyisége veszélyezteti, hanem az, ha az európai államok elveszítik akaratukat saját védelmük biztosítására. Európa új stratégiai gondolkodásának szerinte az önállóságon, az alkalmazkodás képességén és a konnektivitáson kell alapulnia.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: Magyarország felkészült: a NATO-ban és az Európai Unióban megalapozottan, magabiztosan őrzi szuverenitását, ugyanakkor elutasítja a központosítást, a túlzott szabályozást és az elfogult bírálatokat, amelyek megosztják Európát. Aki Kelet-Európában nem a saját stratégiáját követi, előbb-utóbb más háborúját vívja - mutatott rá, és kiemelte:

a magyar geostratégiát ezért soha nem a hangos szavak, hanem a pontos, átgondolt lépések határozták meg.

A magyar külpolitikáról szólva hangsúlyozta: a Kelet és Nyugat összekapcsolásába rejlik az ország mozgástere, ezt mutatják a közép-európai közlekedési útvonalak, a vasutak, az energia- és adatáramlás, a kereskedelem és az infrastruktúra, amelyek az önállóságot erősítik, nem az alárendeltséget.

"Magyarország mindig is Európa része volt, és mindig is az marad. A cél világos: újra erőssé kell tenni Európát" – hangsúlyozta a miniszter.

Az Európai Unió jövőjéről szólva úgy fogalmazott: az EU fennmaradásának feltétele egy rugalmasabb, több szintű szerkezet kialakítása. Egy olyan rendszerre van szükség, amely különválasztja a katonai-energetikai együttműködést, a közös piacot, az euróövezetet és a politikai integrációt. Hangsúlyozta: Európának a Balkán bővítésére, a déli és keleti nyitásra, valamint a regionális együttműködés erősítésére kell összpontosítania. Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszédében kiemelte:

a világ ma már multipoláris rendszerben működik, amelyben az Egyesült Államok, Kína és Oroszország a három meghatározó erőközpont.

A geopolitikai átmenet időszaka szerinte különösen instabil, ezért Európának józan stratégiára van szüksége. Az orosz–ukrán háborút európai konfliktusnak nevezte, amelyet a fronton nem lehet megoldani, és úgy vélte, Ukrajna túlélése kizárólag külső támogatáson múlik. A miniszter rámutatott: Ukrajna EU- és NATO-tagsága veszélyeztetné az Unió stabilitását, ezért inkább stratégiai partnerségben, de tagság nélkül kell együttműködni vele.

A Közel-Keletről szólva elmondta, hogy a régió gyorsan változó erőviszonyai miatt Európának fokozott figyelemmel kell követnie az eseményeket. Magyarország számára Izrael nemcsak szövetséges, hanem a nyugati közösség része, ezért Magyarország elutasítja az EU Izraellel szembeni szankciós retorikáját - mondta, ugyanakkor hozzátette: a stabilitás érdekében szükség van pragmatikus együttműködésre a térség más szereplőivel, különösen a Perzsa-öböl államaival.

A migrációról szólva kiemelte, hogy Magyarország civilizációs kérdésként kezeli a jelenséget, amely gyakran összekapcsolódik a szélsőséges csoportok terjedésével.

A kormány álláspontja szerint a megoldás a szigorú határvédelem, az erős nemzeti védelem és a problémák forrásánál való kezelése. Kiemelte: bár a NATO a kollektív védelem alapköve, Európának saját védelmi képességeit is erősítenie kell, de párhuzamos struktúrák helyett a NATO-t kiegészítő rendszerekben érdemes gondolkodni.