Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

Újabb jogot vettek el a román kormánytól

A bukaresti kétkamarás parlament mindkét háza elfogadta hétfőn a baloldali többség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett törvénytervezetet, amely szerint idén nem a jobbközép kisebbségi kormány, hanem a parlament fog dönteni az év végén esedékes parlamenti választások időpontjáról.

A törvény - tekintettel a koronavírus-járványra - lerövidíti a választási előkészületek időtartamát, és felére csökkenti a jelölésekhez szükséges támogatói aláírások számát. Másfelől az államfőnek a választásokat követően legkésőbb 20 napon belül össze kell hívnia az új törvényhozás alakuló ülését.

A törvény kezdeményezőinek értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy Romániában 2020. december 6. és 2021 március 15. között kell a következő parlamenti választást megszervezni, hacsak nem áll elő a jelenlegi parlament mandátumának meghosszabbítását előidéző helyzet, például újabb rendkívüli állapot.

A kezdeményezők szerint ez rendkívül tág időkeret, és a választások időpontjának kiemelt fontossága is arra készteti a parlamentet, hogy ne ruházza át ennek eldöntését a kormányra, ahogyan egyébként a választási törvényben szerepel.

A hétfőn elfogadott jogszabály szerint a választások időpontjáról a parlamentnek kell sarkalatos törvényt hoznia - az eddigi 75 helyett - legalább 60 nappal a kijelölt dátum előtt.

A baloldali parlamenti többség korábban hasonló módon elvette a kormánytól a járvány miatt júniusról elhalasztott önkormányzati választások kiírásának jogát is, amelyet aztán szeptember 27-re tűzött ki.

A választások időpontjának taktikai jelentőséget tulajdonítanak a román pártok. A tavaly óta ellenzékben lévő, de a jelenlegi parlamentben erőfölénnyel rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) minél későbbi, a népszerűtlen kormányzati intézkedések miatt leszálló ágba került Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig minél korábbi időpontban érdekelt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×