Nem igazán közeledtek az álláspontok fontos kérdésekben, emiatt pedig újfent megfeneklettek a tárgyalások a felek között – fogalmazott az InfoRádiónak Szabó Barnabás. Egyebek mellett nem tisztázódott, hogy milyen lehetőségeik lesznek az átmeneti időszak után az európai halászoknak a brit vizeken, illetve, hogy az Egyesült Királyság milyen szabályokat kíván majd alkalmazni az állami támogatásokat illetően, ami a fair verseny miatt lehet izgalmas egy szabadkereskedelmi egyezménynél – sorolta példaként a szakember. Kifejezetten nehéz téma továbbá a britek által mindenféle narratíva keretében visszakövetelt szuverenitás, nyitott kérdés ugyanis, hogy ha lesz is egyezmény, azt vajon az Európai Unió Bírósága (EUB) legyen-e, aki betartatja.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a brit főtárgyaló a csütörtöki egyeztetéseket követően úgy fogalmazott, hogy a London által elengedhetetlennek tartott alapelvekben nem egyeztek meg, hozzátéve, hogy erre azonban ősszel még mindig lesz lehetőség. Szabó Barnabás David Frost szavait – az említett három példából kiindulva – úgy értelmezi, hogy

London gyakorlatilag teljesen ki szeretné vonni az Európai Uniót a brit jogból,

ami szerinte nagyon nehézkes, amennyiben mégis valamilyen szorosabb kapcsolatban maradna a két oldal. És persze az Európai Unió is védi ezen a területen a saját elveit, ami egy feloldhatatlannak tűnő ellentétet szül – magyarázta a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, aki emiatt, egyetértve Michel Barnier uniós főtárgyaló korábbi szavaival, az októberi céldátumot látja esélyesebbnek valamiféle megegyezésre, még úgy is, hogy mindkét fél bedobta annak lehetőségét, bár elképzelhető, hogy pusztán kommunikációs célból, hogy az idei évben erre már nem kerülhet sor.

A szakember hozzátette, nem kizárt, hogy London nagyobb gesztusokat, engedményeket vár el tárgyalópartnerétől, az elmúlt évek azt mutatják, hogy

az Európai Unió egy meglehetősen jól meghatározható falig már elment.

Kiemelte, Nagy-Britannián múlik elsősorban, hogy milyen viszonyt szeretne kialakítani Európával az átmeneti időszak után, emiatt viszont szerinte rajtuk van nagyobb kompromisszumkényszer. Más kérdés, hogy ezt mennyire tudják otthon a választóiknak eladni. Megjegyezte, nagyon nagy problémát nem okozhat, mert az Európai Unió, brexittárgyalás ide vagy oda, nem egy borzasztóan népszerűtlen koncepció Nagy-Britanniában sem, csak a jelenlegi tory vezetés egy élesebb tárgyalási pozíciót választott.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója az InfoRádió kérdésére válaszolva végezetül arra is kitért, amennyiben szeptemberben, esetleg a korai októberben megszületne a megállapodás, akkor épphogy csak elég lehet az év végéig tartó határidő a ratifikálásra. Ha mégsem történik meg idén, akkor sokkal nehezebb lesz a folyamat, és a britek hosszabbításra kényszerülhetnek, ami viszont nagyon kínos lenne Boris Johonson kormányának, miután ennek lehetőségét korábban már elutasították. Szabó Barnabás hozzátette: az ügyben mindkét fél számára vannak közös érdekeke, így vélhetően ennek tükrében fogják megközelíteni a kérdést, így

ha csak a ratifikáláson fog múlni, biztos, hogy megtalálják a módot arra, hogy ez rendben megtörténjen.