Infostart.hu
eur:
378.53
usd:
320.83
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Pexels

Újabb plágiumbotrány borzolja a kedélyeket Szlovákiában

Alig egy héttel azután, hogy elcsendesedtek a szlovák parlament elnökét, Boris Kollárt ért plágiumvádak, ugyancsak diplomamunkája miatt plágiumgyanúba keveredett a szlovák oktatásügyi miniszter, Branislav Gröhling is.

Alig egy héttel azután, hogy elcsendesedtek a szlovák parlament elnökét, Boris Kollárt ért plágiumvádak, ugyancsak diplomamunkája miatt kedden plágiumgyanúba keveredett a szlovák oktatásügyi miniszter, Branislav Gröhling is.

A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) jelöltjeként az oktatásügyi tárca élére került Gröhling diplomamunkáját kedden a Denník N szlovák liberális lap minősítette egyik cikkében plágiumgyanúsnak, egyebek mellett azt állítva, hogy a miniszter az alapképzés lezárásakor írt szakdolgozatát csaknem teljes egészében "átemelte" a diplomamunkájába. Az ügy külön pikantériája - azonfelül, hogy éppen az oktatásügyi minisztert érinti - az is, hogy Gröhling és pártja, az SaS az egyik leghangosabb bírálója volt a korábban plágiumgyanúval vádolt Boris Kollár házelnöknek. Kollár ügye kapcsán Gröhling egy olyan törvény előkészítését is kilátásba helyezte, amely alapján utólag megvonhatóvá válna az egyetemi diploma, ha azt olyan szakdolgozattal szerezték, amelyről később bebizonyosodott, hogy plágium.

A diplomamunkája kapcsán a sajtóban megjelent információkra reagálva Gröhling keddi pozsonyi sajtótájékoztatóján azt mondta: nem állítja, hogy a szakdolgozata "szuper" lenne, de elutasítja, hogy csalásról lenne szó. Hozzátette: amikor a szakdolgozat készült, megfelelt az akkori előírásoknak, amelyek lehetővé tették az 50 százalékos egyezést, a forrásanyagokra vonatkozóan pedig nem voltak érvényes korlátozások.

Érdekesség, hogy korábban, amikor a parlament elnökét érték hasonló vádak, Boris Kollár azzal tisztázta magát, hogy bemutatta a diplomamunkák forrásanyagának vizsgálatára használt program eredményét, amely szerint dolgozatában az átvett részek aránya alatta marad az engedélyezett 30 százaléknak. Kollár ügye ennek ellenére - s nem utolsósorban a négypárti szlovák kormánykoalíció két liberális pártjának, az SaS-nek és az Andrej Kiska által alapított Emberekért (Za ludí) pártnak a házelnök távozását célzó követelései mentén - odáig jutott, hogy Kollár bizalmi szavazást kért saját magával szemben. A szlovák törvényhozás végül jelentős többséggel bizalmat szavazott a házelnöknek.

Gröhlingnek az őt ért plágiumvádakra adott magyarázatát érdekes megvilágításba helyezi az a sajtóinformáció is, miszerint a miniszter szakdolgozatát nemrégiben - éppen a házelnök plágiumügye idején - saját kérésére távolították el volt iskolája nyilvánosan hozzáférhető elektronikus könyvtárából. Gröhling ezt azzal magyarázta, hogy a szakdolgozatot, amely 11 évig elérhető volt az interneten, az erre vonatkozó licenszszerződés alapján "el kellett" távolítani. A Gröhlinget ért plágiumvádakra egyelőre jóval visszafogottabban reagált a szlovák politikum, mint a házelnök esetében két héttel korábban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×