eur:
407.97
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje sajtóértekezletet tart a lengyel elnökválasztás második fordulójának estéjén Pultuskban 2020. július 12-én. A felmérések alapján Duda két százalékos előnnyel, a szavazatok 51 százalékával nyerheti meg az elnökválasztás második fordulóját, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester 49 százaléknyi voksra számíthat. A hivatalos eredményeket a lengyel országos választási bizottság legkorábban július 13-án este közli.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

Elemző: a lengyel jobboldalon most mindenki győztesnek érezheti magát

Megbénulhatott volna a törvényhozás Lengyelországban, és akár előrehozott választásokhoz is vezethetett volna, ha Adrzej Duda hivatalban lévő államfő helyett ellenzéki jelölt nyeri meg a lengyelországi elnökválasztást – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Rosonczy-Kovács Mihály, a Közép-Európai Nézőpont Intézet elemzője.

A kormánypártok által támogatott Andrzej Duda marad a lengyel államfő, miután a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, az ellenzéki jelölt, Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski 49 százalékot kapott.

A Közép-Európai Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, a választás tétje az volt, hogy a következő három évben végre lehet-e hajtani a reformokat, vagy tovább tart az állandó készültség. Emlékeztetett arra, hogy

Lengyelország az elmúlt két évben már folyamatosan kampányüzemmódban volt, hiszen egymást követték a választások.

A lengyel köztársasági elnök felhatalmazása jóval szélesebb, mint a magyar köztársasági elnöké, különösen akkor, ha a kormányzó erőnek nincsen háromötödös többsége a parlament alsóházában, ahogy ez most is fennáll.

„Ha nem Andrzej Duda nyerte volna a választást, akkor egy ellenzéki köztársasági elnök gyakorlatilag folyamatosan blokkolni tudta volna a törvényhozást. Megbénította volna a törvényhozást, és ezzel a reformoknak biztos, hogy gátat szabott volna, de

az is elképzelhető, hogy kormányozhatatlanná vált volna az ország,

és előbb-utóbb akár előrehozott választásokra is sor kerülhetett volna” – fejtette ki Rosonczy-Kovács Mihály. Hozzátette: elemzői szempontból biztos izgalmas lett volna egy ilyen úgynevezett kohabitáció, amikor a másik politikai erő adja az államfőt és a kormányfőt, de valószínűleg ennek az ország látta volna a kárát.

Az ellenzéki szavazók is tudhatták, hogy egy Trzaskowski melletti, akár Duda elleni protestszavazattal komoly gátat szabhatnak a nekik nem tetsző változásoknak. Ezzel szemben a hivatalban lévő államfő kampányában az egyik legfontosabb elem az volt, hogy ő a záloga annak, hogy folytatódjanak azok a nagy ívű családtámogató programok, amelyek jellemezték a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzását 2015 óta – ismertette a szakértő, megemlítve azt a programot, amely minden gyermek után egy havi 40 ezer forintnyi támogatást jelent, de emellett a család méltóságát és fontosságát is visszaadta a Dudával együttműködő kabinet.

A második fordulóban négy százalékpontnyival magasabb volt a részvétel. Rosonczy-Kovács Mihály ezt a nagy téttel magyarázta, valamint azzal, hogy egyes kutatások szerint az első fordulóban, különösen az idősebb korosztály tagjai közül sokan a járványveszély miatt otthon maradtak, de nem vállalták a levélszavazásokra való jelentkezés bonyodalmait sem. A PiS kampányának az is része volt, hogy megnyugtassa főleg az idősebb korosztályt, hogy igenis biztonságos szavazni, vigyenek esetleg saját tollat, de nyugodtan le lehet adni a voksokat.

Kampány

A szakértő beszélt arról is, hogy mindkét jelölt nagyon jól mozgósított. Dudára 10,4 millióan szavaztak, ami másfél millióval több, mint öt évvel ezelőtt.

A mozgósítás jól sikerült mind a két jelöltnek, és ez annak is volt köszönhető, hogy egy heves, a lengyel választásokhoz képest is szokatlanul sportszerűtlenségbe hajló elemekkel is tarkított kampány folyt. Azok a progresszív, globalista, modernista értékeket valló erők, lobbicsoportok, amelyeknek nagyon fontos lett volna, hogy megrendüljön a nemzeteket fontosnak tartó, a szuverén államokra épülő Európa-képet vizionáló keresztény konzervatív erők legfontosabb bástyája, minden lehetséges forrást megmozgattak az ellenzéki jelölt mellett, és természetesen nem volt rest a kormánypárt sem – fejtette ki a kampányról.

Duda kiemelt témája a család volt, míg kihívója azt ígérte, hogy visszaállítja a „normális Lengyelországot”.

Az elemző kiemelte: Trzaskowski sokszor mondta azt, hogy úgy érzi magát, mint a nyolcvanas években, a PiS kormányzása egy kicsit állott, áporodott hangulatot hozott a fejlődő országba, megakasztotta a rendszerváltás vívmányát.

Az egyik töréspontról kifejtette: Trzaskowski azt állította, ő a modern Lengyelországot, a modern hazafiságot képviseli, ami megtalálja a helyét és jól megérti magát az Európai Unió fősodrával, az ő kampányeseményein jellemzően a lengyel zászlók mellett nagyon sok uniós zászló is lengett. Ezzel szemben Duda a szuverén Lengyelország mellett emelte föl a hangját. Nem volt része a kampánynak bármiféle EU-ellenesség, de a lengyel ügyek elnökének nevezte magát.

A második fordulóban az volt a kérdés, hogy ki tudja hitelesebben képviselni a jobbközép értékeket.

„Trzaskowskit bele lehetett lavírozni újságírói kérdésekkel önellentmondásokba. Amikor Andrzej Duda már pár nappal a mindent eldöntő voksolás előtt megígérte, hogy alkotmányban fogja rögzíteni azt, hogy homoszexuális párok ne fogadhassanak örökbe gyereket és erről megkérdezték Rafał Trzaskowskit, akkor azt mondta, hogy ezzel ő is egyetért, és ezt a kijelentését aztán szembe lehetett állítani korábbi programokkal, amelyekre áttételesen utalt a mostani választáson is. Vagy akár varsói főpolgármesterként azt mondta, hogy szeretne az első polgármester lenni, aki összead egy meleg párt, és aztán ezt is a PiS próbálta ellene fordítani az első forduló előtt, ami annyira nem sikerült” – mondta Rosonczy-Kovács Mihály. Hozzátette: az LMBTQ-témát a gyermekek nevelésére hangolta Duda stábja, és ez már hatásosabbnak bizonyult.

Törésvonalak

A Közép-Európai Nézőpont Intézet elemzője közölte: Trzaskowski az 50 ezernél nagyobb városokban tudott nyerni, míg Duda a kisebb városokban és a falvakban, utóbbiak esetében viszont nagy aránnyal. Foglalkozás szerint a kormánypárti jelöltet támogatták inkább a mezőgazdasági dolgozók, a kétkezi munkások, a munkanélküliek és a nyugdíjasok, míg Trzaskowskit a nagyobb jövedelemmel rendelkezők, a vállalkozók, a szolgáltató szektorban dolgozók. Intő jel a kormánypárt számára, hogy a diákok körében 70 százalékot kapott Trzaskowski. Földrajzi bontásban az ellenzéki politikus inkább a nyugati és északi vajdaságokban, míg a PiS a saját fellegváraiban, délen és keleten tudott jó eredményt elérni – fejtette ki az eredményekről.

Győztesek

Az elemző szerint azzal, hogy ennyire szoros küzdelemben nyert a jobboldal, mindenki győztesnek érezheti magát. Jaroslaw Kaczynskinek, a PiS elnökének is szüksége volt erre a győzelemre, mert a stratégiája bravúros volt, de azért taktikai hibákat ő is követett el az utóbbi időben – emelte ki.

„Most a PiS is vehet egy levegőt, az év második felében lesz tisztújítás, választmányt is fognak választani, és meg lehet szervezni a pártot is. Valószínűleg meg fog erősödni Mateusz Morawieczki, adott esetben Jarosław Kaczynski elkezdheti az utódlást előkészíteni” – mondta Rosonczy-Kovács Mihály, és arról is beszélt, hogy Rafał Trzaskowski a vereség ellenére győztese a választásnak, hiszen gyakorlatilag megmentette a saját pártját, a Polgári Platformot az eljelentéktelenedés veszélyétől, és így az ellenzék vezető ereje marad, maga pedig az ellenzék legerősebb embere lett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×