eur:
410.54
usd:
391.8
bux:
79733.48
2024. november 25. hétfő Katalin
Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje sajtóértekezletet tart a lengyel elnökválasztás második fordulójának estéjén Pultuskban 2020. július 12-én. A felmérések alapján Duda két százalékos előnnyel, a szavazatok 51 százalékával nyerheti meg az elnökválasztás második fordulóját, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester 49 százaléknyi voksra számíthat. A hivatalos eredményeket a lengyel országos választási bizottság legkorábban július 13-án este közli.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Leszek Szymanski

Elemző: a lengyel jobboldalon most mindenki győztesnek érezheti magát

Megbénulhatott volna a törvényhozás Lengyelországban, és akár előrehozott választásokhoz is vezethetett volna, ha Adrzej Duda hivatalban lévő államfő helyett ellenzéki jelölt nyeri meg a lengyelországi elnökválasztást – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Rosonczy-Kovács Mihály, a Közép-Európai Nézőpont Intézet elemzője.

A kormánypártok által támogatott Andrzej Duda marad a lengyel államfő, miután a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, az ellenzéki jelölt, Varsó főpolgármestere, Rafał Trzaskowski 49 százalékot kapott.

A Közép-Európai Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, a választás tétje az volt, hogy a következő három évben végre lehet-e hajtani a reformokat, vagy tovább tart az állandó készültség. Emlékeztetett arra, hogy

Lengyelország az elmúlt két évben már folyamatosan kampányüzemmódban volt, hiszen egymást követték a választások.

A lengyel köztársasági elnök felhatalmazása jóval szélesebb, mint a magyar köztársasági elnöké, különösen akkor, ha a kormányzó erőnek nincsen háromötödös többsége a parlament alsóházában, ahogy ez most is fennáll.

„Ha nem Andrzej Duda nyerte volna a választást, akkor egy ellenzéki köztársasági elnök gyakorlatilag folyamatosan blokkolni tudta volna a törvényhozást. Megbénította volna a törvényhozást, és ezzel a reformoknak biztos, hogy gátat szabott volna, de

az is elképzelhető, hogy kormányozhatatlanná vált volna az ország,

és előbb-utóbb akár előrehozott választásokra is sor kerülhetett volna” – fejtette ki Rosonczy-Kovács Mihály. Hozzátette: elemzői szempontból biztos izgalmas lett volna egy ilyen úgynevezett kohabitáció, amikor a másik politikai erő adja az államfőt és a kormányfőt, de valószínűleg ennek az ország látta volna a kárát.

Az ellenzéki szavazók is tudhatták, hogy egy Trzaskowski melletti, akár Duda elleni protestszavazattal komoly gátat szabhatnak a nekik nem tetsző változásoknak. Ezzel szemben a hivatalban lévő államfő kampányában az egyik legfontosabb elem az volt, hogy ő a záloga annak, hogy folytatódjanak azok a nagy ívű családtámogató programok, amelyek jellemezték a Jog és Igazságosság (PiS) kormányzását 2015 óta – ismertette a szakértő, megemlítve azt a programot, amely minden gyermek után egy havi 40 ezer forintnyi támogatást jelent, de emellett a család méltóságát és fontosságát is visszaadta a Dudával együttműködő kabinet.

A második fordulóban négy százalékpontnyival magasabb volt a részvétel. Rosonczy-Kovács Mihály ezt a nagy téttel magyarázta, valamint azzal, hogy egyes kutatások szerint az első fordulóban, különösen az idősebb korosztály tagjai közül sokan a járványveszély miatt otthon maradtak, de nem vállalták a levélszavazásokra való jelentkezés bonyodalmait sem. A PiS kampányának az is része volt, hogy megnyugtassa főleg az idősebb korosztályt, hogy igenis biztonságos szavazni, vigyenek esetleg saját tollat, de nyugodtan le lehet adni a voksokat.

Kampány

A szakértő beszélt arról is, hogy mindkét jelölt nagyon jól mozgósított. Dudára 10,4 millióan szavaztak, ami másfél millióval több, mint öt évvel ezelőtt.

A mozgósítás jól sikerült mind a két jelöltnek, és ez annak is volt köszönhető, hogy egy heves, a lengyel választásokhoz képest is szokatlanul sportszerűtlenségbe hajló elemekkel is tarkított kampány folyt. Azok a progresszív, globalista, modernista értékeket valló erők, lobbicsoportok, amelyeknek nagyon fontos lett volna, hogy megrendüljön a nemzeteket fontosnak tartó, a szuverén államokra épülő Európa-képet vizionáló keresztény konzervatív erők legfontosabb bástyája, minden lehetséges forrást megmozgattak az ellenzéki jelölt mellett, és természetesen nem volt rest a kormánypárt sem – fejtette ki a kampányról.

Duda kiemelt témája a család volt, míg kihívója azt ígérte, hogy visszaállítja a „normális Lengyelországot”.

Az elemző kiemelte: Trzaskowski sokszor mondta azt, hogy úgy érzi magát, mint a nyolcvanas években, a PiS kormányzása egy kicsit állott, áporodott hangulatot hozott a fejlődő országba, megakasztotta a rendszerváltás vívmányát.

Az egyik töréspontról kifejtette: Trzaskowski azt állította, ő a modern Lengyelországot, a modern hazafiságot képviseli, ami megtalálja a helyét és jól megérti magát az Európai Unió fősodrával, az ő kampányeseményein jellemzően a lengyel zászlók mellett nagyon sok uniós zászló is lengett. Ezzel szemben Duda a szuverén Lengyelország mellett emelte föl a hangját. Nem volt része a kampánynak bármiféle EU-ellenesség, de a lengyel ügyek elnökének nevezte magát.

A második fordulóban az volt a kérdés, hogy ki tudja hitelesebben képviselni a jobbközép értékeket.

„Trzaskowskit bele lehetett lavírozni újságírói kérdésekkel önellentmondásokba. Amikor Andrzej Duda már pár nappal a mindent eldöntő voksolás előtt megígérte, hogy alkotmányban fogja rögzíteni azt, hogy homoszexuális párok ne fogadhassanak örökbe gyereket és erről megkérdezték Rafał Trzaskowskit, akkor azt mondta, hogy ezzel ő is egyetért, és ezt a kijelentését aztán szembe lehetett állítani korábbi programokkal, amelyekre áttételesen utalt a mostani választáson is. Vagy akár varsói főpolgármesterként azt mondta, hogy szeretne az első polgármester lenni, aki összead egy meleg párt, és aztán ezt is a PiS próbálta ellene fordítani az első forduló előtt, ami annyira nem sikerült” – mondta Rosonczy-Kovács Mihály. Hozzátette: az LMBTQ-témát a gyermekek nevelésére hangolta Duda stábja, és ez már hatásosabbnak bizonyult.

Törésvonalak

A Közép-Európai Nézőpont Intézet elemzője közölte: Trzaskowski az 50 ezernél nagyobb városokban tudott nyerni, míg Duda a kisebb városokban és a falvakban, utóbbiak esetében viszont nagy aránnyal. Foglalkozás szerint a kormánypárti jelöltet támogatták inkább a mezőgazdasági dolgozók, a kétkezi munkások, a munkanélküliek és a nyugdíjasok, míg Trzaskowskit a nagyobb jövedelemmel rendelkezők, a vállalkozók, a szolgáltató szektorban dolgozók. Intő jel a kormánypárt számára, hogy a diákok körében 70 százalékot kapott Trzaskowski. Földrajzi bontásban az ellenzéki politikus inkább a nyugati és északi vajdaságokban, míg a PiS a saját fellegváraiban, délen és keleten tudott jó eredményt elérni – fejtette ki az eredményekről.

Győztesek

Az elemző szerint azzal, hogy ennyire szoros küzdelemben nyert a jobboldal, mindenki győztesnek érezheti magát. Jaroslaw Kaczynskinek, a PiS elnökének is szüksége volt erre a győzelemre, mert a stratégiája bravúros volt, de azért taktikai hibákat ő is követett el az utóbbi időben – emelte ki.

„Most a PiS is vehet egy levegőt, az év második felében lesz tisztújítás, választmányt is fognak választani, és meg lehet szervezni a pártot is. Valószínűleg meg fog erősödni Mateusz Morawieczki, adott esetben Jarosław Kaczynski elkezdheti az utódlást előkészíteni” – mondta Rosonczy-Kovács Mihály, és arról is beszélt, hogy Rafał Trzaskowski a vereség ellenére győztese a választásnak, hiszen gyakorlatilag megmentette a saját pártját, a Polgári Platformot az eljelentéktelenedés veszélyétől, és így az ellenzék vezető ereje marad, maga pedig az ellenzék legerősebb embere lett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×