Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
A koronavírus-járvány miatt védőkesztyűt viselő szavazó a lengyel elnökválasztás első fordulójában Varsóban 2020. június 28-án.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Szakértő: végletekig kiélezett és megosztott a lengyel társadalom

A lengyel elnökválasztás vasárnap megtartott második fordulóját Andrzej Duda jelenlegi elnök, a kormányzó Jog és Igazságosság párt jelöltje nyerte. Mitrovics Miklós Lengyelország-szakértő, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa az InfoRádiónak azt mondta, három törésvonal látszik.

A választási bizottság hétfő reggel, a szavazatok 99,97 százalékának összeszámlálása után közölte, hogy Andrzej Duda, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje a voksok 51,21 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a szavazatok 48,79 százalékát gyűjtötte össze.

Mitrovics Miklós Lengyelország-szakértő, a Történettudományi Intézet tudományos munkatársa felidézte, hogy az urnazárást követő exit poll felmérés még nagyon kicsi különbséget mutatott - lényegében döntetlen volt az állás. Emlékeztetett arra is, hogy az öt évvel korábbi szavazásnál az exit poll két százalékkal jobb eredményt hozott, mint Duda végleges szavazataránya.

A szakértő szerint a második fordulóban - mivel egy-egy elleni küzdelem - nem érdemes az első forduló eredményeiből kiindulni, amikor is több mint 10 százalékponttal vezetett Duda. Mindkét jelöltnek újra el kellett vinnie az urnákig az összes szavazóját.

"Ha az exit polloknak hihetünk, akkor Trzaskowski nagyobbat, bő 4 millióval több szavazót tudott mozgósítani az első fordulóhoz képest. Ez óriási hajrának számít"

- summázta a szakértő. Szavai szerint ugyan Duda is növelte a szavazói arányát, de ő azt a szavazatmennyiséget hozta, amit öt évvel ezelőtt is, illetve azt, amit a pártja, a Jog és Igazságosság szokott hozni az utóbbi időben a parlamenti és más választásokon.

Úgy értékelte, hogy nagyon kemény, amerikai stílusú elnökjelölti kampány volt, és óriási volt a lengyel társadalom mobilizációja. Rengeteg lakossági fórum volt, táblákkal, zászlókkal, országos plakátokkal. Az elnökjelölti vita viszont elmaradt, mivel egyik fél sem volt hajlandó a másik televíziójába elmenni .

"A végletekig kiélezett harc volt"

- tette hozzá Mitrovics Miklós.

A szakértő szerint végletekig kiélezett és megosztott a lengyel társadalom, ráadásul három törésvonal mellett.

A generációs törésvonal 50 évnél húzódik: az ennél fiatalabbak Trzaskowski, az ennél idősebbek Duda mellett kötelezték el magukat.

"A vidék-város ellentét rettentően megosztja a társadalmat: hiába nyert 9 vajdaságot Trzaskowski, és csak hetet Duda, mégis úgy néz ki, hogy utóbbi nyeri a választásokat" - mondta Mitrovics Miklós.

A harmadik törésvonal pedig az ország keleti és nyugati fele között húzódik. Úgy néz ki, hogy a keleti vidéki települések eredménye, ahol nagyon nyert Duda, az többet fog számítani, mint az, hogy két vajdasággal többet megnyert középen és nyugaton Trzaskowski.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×