eur:
392.21
usd:
362.2
bux:
72093.26
2024. július 5. péntek Emese, Sarolta
A koronavírus miatt arcvédő pajzsot viselő Lech Walesa Nobel-békedíjas volt lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet egykori elnöke a lengyel elnökválasztás első fordulójában Gdanskban 2020. június 28-án.
Nyitókép: A koronavírus miatt arcvédő pajzsot viselő Lech Walesa volt lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet egykori elnöke az elnökválasztás első fordulójában Gdanskban 2020. június 28-án. MTI/PAP/Adam Warzawa

A lengyelországi elnökválasztáson magas a részvételi arány

Magas volt a részvételi arány vasárnap délig a lengyelországi elnökválasztás első fordulójában, egyelőre a szavazásra jogosultak 24 százaléka élt választói jogával - tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW).

A 2015-ös elnökválasztáson ilyenkor 14,61 százalékos, a tavaly őszi parlamenti választáson pedig 18 százalékos volt a részvételi arány.

Az utóbbi napokban a pusztító árvíz sújtotta délkelet-lengyelországi Kárpátaljai vajdaságban - amely a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) erős szavazóbázisát jelenti és általában átlag feletti részvételi arányt jegyez - délig átlagosnál valamivel alacsonyabb, 23,8 százalékos részvételt mértek. Az árvíz miatt a térségben két szavazóhelyiséget kellett átköltöztetni.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések urnazárásig 60 százalék körüli részvételi arányt jeleztek. A PKW elnöke, Sylwester Marciniak viszont vasárnapi sajtóértekezleten elmondta:

amennyiben a következő órákban a délelőttiekhez hasonlóan alakul a részvétel, rekordmagassá válhat.

Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték.

Összesen több mint 30,2 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön 374 ezren regisztráltak.

Idén a voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges. Az utóbbi szavazási módszerre a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön pedig 343 ezren jelentkeztek. A hagyományos módszer szerint, személyesen szavazókat egészségügyi szabályok betartása, szájmaszk viselése kötelezi a szavazóhelyiségekben.

A voksolás ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor beállt kampánycsend.

Az esti zárás pillanatában exit poll-becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket a PKW legkorábban kedd estére ígéri.

Összesen 11 induló jelölt közül a választás két legnagyobb esélyese a PiS párt támogatásával második elnöki mandátumért induló Andrzej Duda, valamint a fő ellenzéki erő, PO által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester. Duda a felmérések szerint 39-43 százalékos eredményre számíthat, Trzaskowski támogatottsága 28-32 százalékos.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót július 12-re tűzték ki. A lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.

Címlapról ajánljuk
Így indult Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megbeszélése – videó

Így indult Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megbeszélése – videó

Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fogadta Orbán Viktort, ahol sajtónyilvánosan váltottak egymással néhány szót.

Deutsch Tamás: erős EP-frakciónk lesz, amely azonnal komoly súllyal bír majd a döntéshozatalban

A Fidesz európai parlamenti képviselője reálisnak tartja, hogy a formálódó Patrióták Európáért pártszövetség a frakcióalapítás feltételeként előírt országszám dupláját, illetve a létszám négyszeresét is teljesítheti. Deutsch Tamás arról is beszélt az InfoRádióban, hogy a frakció a jövő hét elején alakulhat meg, és szerinte az Európai Parlament harmadik vagy negyedik legnagyobb ereje lehet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.05. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Nagy meglepetést okoztak a fizetések Magyarországon - Mégis mi történik?

Nagy meglepetést okoztak a fizetések Magyarországon - Mégis mi történik?

Minden várakozást felülmúlnak az idei magyar béradatok. A vállalatoknál és az állami szerveknél is magas a bérdinamika, ami azt mutatja, hogy az inflációs válság és a munkaerőhiány miatt mindenkinek újra kellett gondolnia a korábbi bérterveket. Az áprilisi béradatok megérkezése után érdemes áttekinteni a folyamatokat, mert mostanára már azok is emeltek, akik rendszeresen tavasszal rendezik a béreket. Miért okozott ilyen nagy meglepetést a bérdinamika? Milyen bérfolyamatok várhatóak? Mely szektorokban a leggyorsabb az emelkedés?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×