Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A mentőegység tagja a lezuhant Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép egyik szárnyvégénél a baleset helyszínén, az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án. A légi jármű hajnalban zuhant le 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/AP/Ibrahim Norúzi

Beadja a derekát Irán a lelőtt utasszállító ügyében

A januári szerencsétlenséget a gépen tartózkodó 176 ember egyike sem élte túl.

Irán kész tárgyalni a kártérítés kifizetéséről a januárban tévedésből lelőtt ukrán utasszállító áldozataiért, és hajlandó arra is, hogy Párizsba küldje elemzésre a gép feketedobozait - közölte a kanadai külügyminisztérium hétfőn, tájékoztatva a Francois-Philippe Champagne kanadai és Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter telefonbeszélgetésén elhangzottakról.

A tárca szerint Zaríf fogadkozott, hogy Irán késlekedés nélkül továbbítja a feketedobozokat Franciaországba. Beleegyezett abba is, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a kártérítésről, és új információkat nyújt át Kanadának és más országoknak a tragédiáról. Champagne leszögezte, hogy Kanada teljes átláthatóságot követel a katasztrófa okainak feltárásában.

  • Az Ukrán Nemzetközi Légitársaság Teheránból Kijevbe induló Boeing 737-es gépe január 8-án, nem sokkal a felszállás után zuhant le.
  • Az iráni hatóságok először balesetről beszéltek, majd elismerték, hogy a Forradalmi Gárda légvédelme lőtte le tévedésből a repülőt egy föld-levegő rakétával.
  • A gépen tartózkodó 176 ember egyike sem élte túl a tragédiát. A járaton 55 kanadai-iráni állampolgár utazott.

Kanada nyomást gyakorolt Teheránra, hogy küldje a feketedobozokat Párizsba. Irán a tragédia óta eltelt hónapokban erre nem volt hajlandó, majd két hete közölte, hogy mégis továbbítja a berendezéseket a párizsi BEA francia repülésbiztonsági hivatalba, amennyiben a tragédiában részes államok ezzel egyetértenek. Néhány napja azonban bejelentette, hogy nem Párizsba, hanem Kijevbe küldi a feketedobozokat, mert Ukrajna már rendelkezik az eszközökön tárolt adatok olvasásához szükséges szoftverrel.

A nemzetközi szabályok szerint Iránnak joga van a vizsgálat felügyeletéhez, az Egyesült Államok azért részes a vizsgálatban, mert ott gyártották a gépet, míg Ukrajna azért, mert az utasszállító üzemeltetője volt. Kanada pedig úgy válik az eset szereplőjévé, hogy állampolgárai is meghaltak a szerencsétlenségben.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×