eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Autók haladnak át a lengyel-német határon, a lengyelországi Lubieszynben 2020. június 13-án. Lengyelország ezen a napon megnyitotta határait ez Európai Unió polgárai előtt.
Nyitókép: MTI/PAP/Marcin Bielecki

Megnyíltak az uniós határok - néhány kivétellel

Június 15-től, hétfőtől nyílhatnak meg az unió belső határai. Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy július elejétől az EU külső határai is megnyíljanak az utazók előtt.

Az új típusú koronavírus-járvány enyhülésével együtt Magyarország az elmúlt héten is tovább folytatta határai megnyítását. Legutóbb erre múlt pénteken került sor Horvárország esetében – jelentette be még korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Azóta a magyar és a horvát állampolgárok a karanténba vonulás kötelezettsége nélkül léphetik át a két ország határát, így megteremtődött a korlátozásmentes utazás lehetősége egymás országaiba. Már korábban megnyitották a határt Ausztria, Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Szerbia felé, és egyik határnyitás sem okozott negatív fordulatot a vírus terjedésében.

A gyorsan javuló járványügyi helyzetre hivatkozva az Európai Bizottság csütörtökön ajánlással fordult a schengeni övezet tagállamai felé, hogy június 15-vel mindenhol számolják fel a Covid-19-járvány miatt bevezetett korlátozásokat a belső határokon. Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádióban elmondta: Európa nagy részén ismét összenyílnak a határok és megszűnnek a belső határellenőrzések, néhány eset, például Spanyolország kivételével, ahol június 21-től fogadják korlátozás nélkül az uniós állampolgárokat (de a portugálokat nem, mivel e két ország csak július elsején nyitja meg határait egymás felé).

Az Európai Bizottság egyébként feloldaná a korlátozásokat a nem uniós tag nyugat-balkáni országok irányába is – jelezte Ylva Johansson belügyi biztos. “Ezekkel az intézkedésekkel a polgáraink egészségét védjük, ugyanakkor az európaiak így találkozhatnak a határon túl élő szeretteikkel, az emberek pedig egyre több határ menti régióban térhetnek vissza a munkához. Ezt koordinált módon, együttműködve kell végrehajtani, ezt kérik a tagállamok is. Szerintem nehéz út áll előttünk, hogy megvalósítsuk ezt az együttműködést."

Az Európai Bizottság a Nyugat-Balkánon kívül más országok felvételét nem javasolta a majdani listára, a döntés megkönnyítése érdekében viszont előterjesztett három kritériumot, amelyeket a kormányoknak figyelembe kellene venniük a listázásnál.

  • Ezek közül a legfontosabb az EU-n kívüli ország járványügyi helyzete.
  • A második, hogy a unióéhoz hasonló elővigyázatossági intézkedések legyenek érvényben az országban.
  • A harmadik pedig a kölcsönösség, azaz csak olyan országok felvételét javasolja a listára, amelyek maguk is készek engedélyezni a beutazást valamennyi uniós polgár számára.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×