Infostart.hu
eur:
386.55
usd:
331.75
bux:
120690.82
2026. január 14. szerda Bódog

Húsz lista indul a szerbiai parlamenti választásokon

A fogadóirodákban már lehet fogadni arra, hogy kire voksolnak a legtöbben, melyik lista hány százalékot ér el június 21-én.

A fogadóirodák szorzói hasonlóak, ami azt jelenti, hogy nem számítanak nagy meglepetésekre a jövő vasárnap.

Biztos befutónak tűnik a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS),

így a parlamentbe jutására csupán egyes a szorzó, arra viszont már 1,8-as, hogy a szavazatok 61 százalékánál többet szerez-e.

A fogadóirodák előrejelzései szerint mindössze öt lista jut be a szerb parlamentbe. Az SNS mellett a szintén kormányzó Szerbiai Szocialista Párt (SPS) koalíciós listájának, valamint három ellenzéki listának, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG), a Szerbiai Radikális Pártnak (SRS) és az Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó nevével fémjelzett listának van esélye a bekerülésre. A fogadóirodák nem hozzák, de a kisebbségi pártok közül - egyetlen magyar indulóként - a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is biztos befutónak számít, a kérdés csak az, hány képviselői helyet tud megszerezni.

A fogadóirodáknál megbízhatóbb, de nagyon hasonló adatokat közöltek a különböző közvélemény-kutató ügynökségek is a napokban. A felmérések szerint is az említett öt lista juthat be a parlamentbe, annak ellenére, hogy a bejutási küszöböt néhány hónappal ezelőtt ötről három százalékra csökkentették. A közvélemény-kutatások szerint az SNS a voksok körülbelül 58 százalékát, az SPS a 12 százalékát, míg az ellenzéki pártok közül a PSG és Aleksandar Sapic listája 4 százalékot, Vojislav Seselj radikálisai pedig 3 százalékot tudnának szerezni a voksoláson.

Több ellenzéki párt és tömörülés a választás bojkottja mellett döntött, mert szerintük nincsenek meg a demokratikus választások feltételei, a kormányzó SNS rátenyerelt a médiára, és ellehetetleníti az ellenzék sajtómegjelenését.

A kisebbségi pártok bejutási esélyeit is növelték. A nemzeti kisebbségek képviselői úgynevezett természetes küszöb alapján jutnak be a képviselőházba, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt, vagyis nem kell elérniük a parlamenti küszöböt. A néhány hónapja elfogadott módosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor ezentúl a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak, vagyis ennyivel emelik meg a megszerzett szavazatszámot.

Mivel az országot 2012 óta a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt koalíciója vezeti, így nem is vitték túlzásba a kampányígéreteket, inkább az eddigi munka folytatására helyezték a hangsúlyt. Az ellenzék sem bizonyult kreatívnak az idén, kampányuk a "Mi nem ők vagyunk, mi máshogy csinálnánk" elképzelt szlogennel foglalható össze.

A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez lesz a 12. parlamenti választás. 1990 óta negyedszer történik meg, hogy egy időben rendeznek önkormányzati, tartományi parlamenti és szerb parlamenti szavazást. A 6,5 millió választópolgár június 21-én a köztársasági parlament 250, valamint a vajdasági tartományi képviselőház 120 mandátumáról, illetve több mint 170 önkormányzat összetételéről dönt.

Címlapról ajánljuk
A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én
Felkészülés 2026

A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én

Teljes egészében felhő alapú infrastruktúrára épül a valasztas.hu honlap, amely így nagy terhelés esetén is garantálja a stabil és megbízható működést – mondta az InfoRádióban Nagy Attila. Az NVI elnöke arra is kitért, hogy az elmúlt években kiiktatták a rendszerből azokat az elemeket, amelyek a korábbi választások során a szavazókörök zárásának a csúszásához vezettek vagy lassították a szavazatszámlálást.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×