Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin

Húsz lista indul a szerbiai parlamenti választásokon

A fogadóirodákban már lehet fogadni arra, hogy kire voksolnak a legtöbben, melyik lista hány százalékot ér el június 21-én.

A fogadóirodák szorzói hasonlóak, ami azt jelenti, hogy nem számítanak nagy meglepetésekre a jövő vasárnap.

Biztos befutónak tűnik a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS),

így a parlamentbe jutására csupán egyes a szorzó, arra viszont már 1,8-as, hogy a szavazatok 61 százalékánál többet szerez-e.

A fogadóirodák előrejelzései szerint mindössze öt lista jut be a szerb parlamentbe. Az SNS mellett a szintén kormányzó Szerbiai Szocialista Párt (SPS) koalíciós listájának, valamint három ellenzéki listának, a Szabad Polgárok Mozgalmának (PSG), a Szerbiai Radikális Pártnak (SRS) és az Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó nevével fémjelzett listának van esélye a bekerülésre. A fogadóirodák nem hozzák, de a kisebbségi pártok közül - egyetlen magyar indulóként - a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is biztos befutónak számít, a kérdés csak az, hány képviselői helyet tud megszerezni.

A fogadóirodáknál megbízhatóbb, de nagyon hasonló adatokat közöltek a különböző közvélemény-kutató ügynökségek is a napokban. A felmérések szerint is az említett öt lista juthat be a parlamentbe, annak ellenére, hogy a bejutási küszöböt néhány hónappal ezelőtt ötről három százalékra csökkentették. A közvélemény-kutatások szerint az SNS a voksok körülbelül 58 százalékát, az SPS a 12 százalékát, míg az ellenzéki pártok közül a PSG és Aleksandar Sapic listája 4 százalékot, Vojislav Seselj radikálisai pedig 3 százalékot tudnának szerezni a voksoláson.

Több ellenzéki párt és tömörülés a választás bojkottja mellett döntött, mert szerintük nincsenek meg a demokratikus választások feltételei, a kormányzó SNS rátenyerelt a médiára, és ellehetetleníti az ellenzék sajtómegjelenését.

A kisebbségi pártok bejutási esélyeit is növelték. A nemzeti kisebbségek képviselői úgynevezett természetes küszöb alapján jutnak be a képviselőházba, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt, vagyis nem kell elérniük a parlamenti küszöböt. A néhány hónapja elfogadott módosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor ezentúl a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak, vagyis ennyivel emelik meg a megszerzett szavazatszámot.

Mivel az országot 2012 óta a Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt koalíciója vezeti, így nem is vitték túlzásba a kampányígéreteket, inkább az eddigi munka folytatására helyezték a hangsúlyt. Az ellenzék sem bizonyult kreatívnak az idén, kampányuk a "Mi nem ők vagyunk, mi máshogy csinálnánk" elképzelt szlogennel foglalható össze.

A többpártrendszer szerbiai bevezetése óta ez lesz a 12. parlamenti választás. 1990 óta negyedszer történik meg, hogy egy időben rendeznek önkormányzati, tartományi parlamenti és szerb parlamenti szavazást. A 6,5 millió választópolgár június 21-én a köztársasági parlament 250, valamint a vajdasági tartományi képviselőház 120 mandátumáról, illetve több mint 170 önkormányzat összetételéről dönt.

Címlapról ajánljuk
Reza Pahlavi, a sah fia megszólalt Ali Hamenei megölése után: szerepet vállalna Irán átmeneti kormányzásában, ha megbukik a rezsim

Reza Pahlavi, a sah fia megszólalt Ali Hamenei megölése után: szerepet vállalna Irán átmeneti kormányzásában, ha megbukik a rezsim

„Nem ismétlődhet meg az iraki káosz” – üzente Reza Pahlavi, az 1979-ben az iszlamisták által megbuktatott iráni sah fia, aki közölte: részt venne Irán átmeneti kormányzásában, ha Ali Hamenei ajatollah halála után megbukik az iszlamista rezsim. Népszavazással megerősített új alkotmányt, majd szabad választásokat szeretne.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×