eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Düsseldorf, 2020. május 19.Védőmaszkot viselő diákok ülnek egymástól biztonságos távolságra osztálytermükben a düsseldorfi Benzenberg középiskolában 2020. május 19-én. MTI/EPA/Sascha Steinbach
Nyitókép: Védőmaszkot viselő diákok ülnek egymástól biztonságos távolságra osztálytermükben a düsseldorfi Benzenberg középiskolában 2020. május 19-én. MTI/EPA/Sascha Steinbach

Babis: jó lenne, ha a határok egyszerre nyílhatnának meg

Nagyon jó lenne, ha a közép-európai országok határai június közepén egyszerre nyílhatnának meg - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök kedden Prágában azt követően, hogy a négy visegrádi ország kormányfője videókonferencia keretében Angela Merkel német kancellárral tárgyalt. Babis és Merkel külön is tárgyaltak.

"Megállapodtunk, hogy amennyiben az osztrák-német határ megnyitása június 15-én biztosnak tekinthető, nagyon jó lenne, ha szintén június 15-én egyszerre megnyithatnák határaikat a szomszédok is, tehát Ausztria, Magyarország, Németország, és reméljük, hogy Szlovákia is csatlakozik hozzánk" - mondta Babis újságíróknak sajtóértekezleten.

A Babis-Merkel megbeszélésre a négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnöke és a német kancellár tárgyalásai után került sor.

Andrej Babis szerint a visegrádi négyek közül egyelőre Lengyelország az, amely még nem mérlegeli határainak megnyitását.

A határokat az európai országok az új koronavírus-járvány elleni védekezésként zárták le többnyire március közepén.

Babis a sajtóértekezleten bejelentette, hogy

a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák kormányfő júniusban a dél-morvaországi Brünnben találkozik, hogy egyeztessék álláspontjaikat az Európai Tanács ülése előtt.

"A koronavírus-pandémia kirobbanása óta ez lesz a visegrádi négyek vezetőinek első személyes találkozása" - szögezte le Babis. Az Európai Tanács ülésére a tervek szerint június 18. és 20. között kerül sor Brüsszelben.

A négy visegrádi kormányfő Angela Merkellel tartott tárgyalása előtt külön megbeszélést folytatott az Európai Unió következő, a 2021-2027-es időszakra szóló költségvetési tervezetéről. Mind a négy ország azt szeretné, ha a kohéziós alapokból a jövőben több pénzt kapnának, mint amennyit az Európai Bizottság eredetileg javasolt.

A cseh kormányfőnek nem tetszik az Európai Bizottság azon elképzelése, hogy az Európai Uniónak elsősorban a járvány által leginkább sújtott országokat kellene támogatnia.

"Nem értem, miért kellene Csehországnak azért bűnhődnie, hogy megbirkózott a helyzettel" - jegyezte meg.

Babis úgy vélte, hogy a járvány esetleges második hullámára Európának sokkal jobban fel kell készülnie, nehogy ismét az a helyzet álljon elő, hogy Európán kívül kell beszereznie a védőeszközöket. "Európának a járvány elleni gyógyszer keresésére kellene összpontosítania" - hangsúlyozta a cseh kormányfő.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×