eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Sorban állnak a védőmaszkos vásárlók egy müncheni kertészeti áruda bejáratánál a koronavírus-járvány idején, 2020. április 20-án, amikor egyes üzlettípusoknak a hatóságok engedélyezték a járvány miatti több hetes zárva tartás utáni újranyitást.
Nyitókép: MTI/AP/Matthias Schrader

Német vita a maszkokról és a sörkertek megnyitásáról

Egy német kereskedelmi lánc pert indított a mielőbbi nyitás érdekében. A német légi társaságok és repülőterek is azt szeretnék, hogy újra meginduljon a rendes légi közlekedés.

A legfrissebb adatok szerint Németországban 146 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, akik közül már 91.500 ember meggyógyult, míg 4.642, többnyire idős beteg meghalt. A reprodukciós szám továbbra is 0,7 százalék, azaz egy fertőzött kevesebb mint 1 másik embert fertőz meg.

Németországban az összesen 40 ezer intenzív ágyból még 13 ezer szabad, ezeket központilag tartják nyilván. Ezért is tud a német egészségügy sok beteget befogadni a súlyos ágyhiányal küzdő dél-európai országokból.

Szászországban már most, Bajorországban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában jövő héttől kötelező a boltokban és a tömegközkekedési eszközökön maszkot, vagy orrot, szájat eltakaró sálat, kendőt viselni.

Hogy ezt az emberek nyáron 30 fok feletti hőmérsékletnél hogyan tartják majd be, az majd kiderül.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint a német légi társaságok és repülőterek azt szeretnék, hogy újra meginduljon a rendes légi közlekedés. Ennek érdekében kötelezővé tennék a beszállástól az egész repülőút alatt a kiszállásig a maszkok viselését. Továbbá javasolják a repülőtérre történő belépés előtt a hőmérsékletmérést is. A kötelezú távolságtartásra megfelelő intézkedéseket hoznak.

A maszkok viselésének értelmét a virológusok egy része, de maga a WHO és a német Robert Koch Járványügyi Intézet is különbözően ítéli meg. A többség szerint a maszkot viselő, esetleg fertőzött személy megvédi a többi embert a vírustól, de például a WHO járványügyi igazgatója, Michael Ryan Genfben azt állította, hogy a maszkok helytelen kezelése megnövelheti a megfertözödés kockázatát, mert az azok külső oldalán összegyült vírusoktól az emberek a helytelen levételkor megfertőződhetnek.

A világ egyik legnevesebb orvosi szaklapja, a New England Journal of Medicine az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatalának kutatóira hivatkozva a minap azt írta, hogy az eddigi ismeretek szerint főleg cseppfertőzéssel terjedö Sars-CoV-2 vírus a beszéd közben kilélegzett levegővel aeroszolok formájában is tovább terjedhet. Ezek ellen a maszkok, ha csekély mértékben is, de védelmet jelenthetnek.

De egy biztos, a maszkok viselése egyre több német tartományban kötelező lesz. Ez az ára az üzletek és nyilvános helyek újramegnyitásának.

Peter Altmaier német gazdasági miniszter szerint ehhez csak

Németországnak mindegy 8-12 milliárd maszkra lenne szüksége, de ezek előállítása egyelőre lehetetlen feladat.

Az, hogy miért csak a 800 négyzetméternél kisebb területű üzletek nyithatnak ki, az az oka, hogy ezzel akarják elkerülni, hogy a sétálóutcákban a nagy üzletek előtt összegyűljenek az emberek, ami fertőzési gócok kialakulásához vezethetne.

A 170 áruházában 28 ezer dolgozót foglalkoztató Karstadt Kaufhof üzletlánc pert indított a mielöbbi nyitás érdekében. Azzal érvelnek, hogy számukra igazságtalan a korlátozás, a nagy területü áruházakban a vevők létszámának korlátozásával igenis be tudnák tartatni a kötelező másfél méteres távolságot.

Angela Merkel tőle szokatlan módon egy erős kifejezéssel kritizálta ezt a "nyitási vitaorgiát", mert számára is a lakosság egészségének védelme az első.

A nyári szabadságot illetően a vakációk idején két legnépszerűbb német tartomány, Bajorország és Schleswig-Holstein miniszterelnökei egyetértenek abban, hogy az idén szinte lehetetlenné váló külföldi nyaralás helyett a lakosság németországi üdülőhelyeket fog választani. Ezért a szövetségi kormánnyal egyetértésben erre is mielőbb megoldást kell találni, hogy az ágazat fel tudjon készülni a várható turistaáradatra, amelyet erős korlátok közé kell majd szorítani.

Markus Söder bajor miniszterelnök ígeretet tett, hogy pünkösdre megoldást találnak a gasztronómia és a szállodák kinyitására.

Ez azért is fontos, mert a koalíciós kormányzástól elszokott CSU jelenlegi koalíciós partnere, a "Szabad Választók" pártjának elnöke és bajor gazdasági miniszter, Hubert Aiwanger egyre nyomatákosabban követeli a bajor vírusstratégia átalakítását. Az azonnali kötelező maszkviselés és a 2 méteres távolság megtartása mellett a gasztronómia egyéb feltételek melletti fokozatos megnyitását követeli, mert különben a hagyományos bajor kocsmák, sörkertek jelentős részét a csőd fenyegeti. Ennek további késleltetése katasztrofális következménnyel járna az ágazatban dolgozók foglalkoztatására is.

Söder ezt még korainak tartja, és attól fél, hogy a teli sörkertek fertőzési gócokat jelentenének. Ugyanez teszi valószínűleg lehetelenné a híres müncheni sörfesztivál, az Oktoberfest megtartását is. A korábbi müncheni föpolgármester, Christian Ude is amellett szólalt fel, hogy az idén azt ne tartsák meg.

A bajor kormány még így segít:

  • a bajor állam 3 hónapra átvállalja a bölcsődei és óvodai költségeket,
  • ezer eurós támogatást nyújtanak a művészeknek, akik most minden bevételtöl elesnek,
  • a kommunális adókieséseket pótolják, eddig erre egymilliárd euró áll rendelkezésre.

Bajorország exportország, ezért összesen 60 milliárd eurós védőernyőt nyújt a gazdaságnak, mert van elég tartalék. Mivel a bajor államháztartás már évek óta kiegyenlített, kiváló feltételekkel tud kölcsönt felvenni.

Közben a német büntető törvénykönyv egy módosítása nagy vihart kavart. A szövetségi kormány beterjesztett a parlament elé egy olyan javaslatot, hogy egészítsék ki a 90. cikkelyt, amely a német felségjelek, a zászló és a himnusz meggyalázását tiltja, egy olyan alponttal, amely ugyanezeket a tilalmakat tartalmazza az EU-ra nézve és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné az ez ellen vétőket. Ez a kritikusok szerinti gumiparagrafus ahhoz vezethet, hogy az EU-val kapcsolatos mindenneműkritikát ezzel akarnak majd elfojtani. Különösen azért is furcsa ez a törvényjavaslat, mert pár évvel ezelőtt eltörölték azt a 103-as cikkelyt, amely megtiltotta külföldi államok jelvényeinek és azok államfőinek felségsértését.

Címlapról ajánljuk
Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Az ipari ingatlanoké most a slágerpiac, az iroda-, a vásárlóközpont-, szállodafejlesztés közül a legtrendibb – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Természetesen elemezte más szegmensek helyzetét is, így a lakás- és szállodapiaci helyzetet és az irodabérléssel kapcsolatos újdonságokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×