Infostart.hu
eur:
387.72
usd:
333.98
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Görög rohamrendőrök könnygránátokat vetnek be a görög-török határ török oldalán gyülekező illegális bevándorlók ellen Kasztanieszben 2020. március 4-én. A török kormány február 28-án közölte, hogy nem tudja tovább feltartóztatni az Európai Unióba igyekvő migránsokat, és megnyitja a határokat előttük.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Dimitrisz Toszidisz

Török-görög határhelyzet: mindenkinek a kezében vannak ütőkártyák

Miközben Ankara több irányban próbál nyomást gyakorolni, Görögország mögött felsorakozik a teljes és most egységes Európai Unió - vélekednek a "humanitárius katasztrófahelyzet" közelén álló szituációban az InfoRádiónak nyilatkozó szakértők.

Hosszú és hasznos megbeszélést folytattak az Európai Unió vezetői a török elnökkel Ankarában, és egyetértés alakult ki abban, hogy elfogadhatatlan a kialakult migránshelyzet a török-görög határon.

Az EU egyértelművé tette ama véleményét, hogy Törökország nem támogathatja a migrációt Európa felé, erre viszont Erdogan elnök azt mondta, nem támogatja, de nem tud ellene tenni semmit. A találkozó előtt elmondta még:

ha az EU meg akarja állítani a migrációt, támogatnia kell a török terveket Szíriában és anyagilag is segíteni - az unió szerint azonban Törökország egyoldalú lépéseivel humanitárius katasztrófát idéz elő,

de Brüsszel pénzkeretet nyit a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő szíriai emberek megsegítésére.

Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója az InfoRádióban a helyzetet elemezve elmondta, az unió a török-görög határon is segít különböző eszközökkel, egyrészt az oda érkező emberek ellátásában, másrészt a határőrizetben, ami "magyar tapasztalat alapján nagyon drága mulatság".

"A szárazföldi határ 212 kilométer hosszú, részben folyami határ, részben műszaki határzárral megerősített határ, ennek megerősítése lesz nagyon drága" - ecsetelte Dezső Tamás, hozzátéve, a görög hadsereg katonailag azért "elég erős", szemben Cipruséval, amely EU-tagállam már jelezte, nem fog tudni megbirkózni a nyomással.

A szakértő szerint

Erdogan elnök kezében vannak ütőkártyák,

hiszen például amíg nem kapja meg az EU által 2016-ban megígért támogatást, engedheti a migránsokat, de egy másik nehéz kérdés, hogy keletkezhet-e háborús feszültség a két NATO-tagállam, Görögország és Törökország között.

"Ha érdekelt lenne a nemzetközi közösség abban, hogy béke legyen a régióban, sokkal könnyebb lenne a helyzet" - tette hozzá.

A szükséges anyagi ráfordításokat érzékeltetve elmondta: abból a pénzből, amiből Németország négy éven át másfél millió migránsra költött (80 milliárd euró), nagyjából újjá lehetne építeni Irakot az Iszlám Állam pusztításai után, ez 88,2 milliárd dollár.

Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont tudományos segedmunkatársa az InfoRádióban úgy vélekedett, Törökország több irányba igyekszik nyomást gyakorolni, ez abból is látszik, hogy Erdogan elnök most Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozik, túl azon, hogy harcol az EU-s vízumliberalizációért és újabb forrásokért, a 2016-os megállapodás pénzügyi része ugyanis "kifut".

Az Európai Unió viszont közben egységes, ezért a nyomásgyakorlás Ankara részéről szerinte "kockázatos döntés volt".

"Kijátszotta azt a menekültkártyát, ami 2016-2016 óta nála volt"

- fogalmazott világosan Egeresi Zoltán, hozzátéve, az unió "vásárolt magának 5-6 évet".

A megoldás szerinte az lesz, hogy az Európai Unió új megállapodást köt Törökországgal, ezt pedig elsősorban Németország szorgalmazza ma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×