eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Leo Varadkar ír kormányfő (j) és Boris Johnson brit miniszterelnök közös sajtóértekezletet tart a dublini miniszterelnöki hivatal bejáratában 2019. szeptember 9-én. Boris Johnson szerint továbbra is lehetséges új megállapodás elérése az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről a kilépés jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig. Az ír kormányfő elsődleges fontosságúnak tartja a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését az ír-északír határon és Írország helyének megőrzését az EU egységes belső piacán.
Nyitókép: MTI/EPA/Aidan Crawley

Lemondott a miniszterelnök Írországban

Patthelyzet alakult ki az ír választások után, de az biztos, hogy Leo Varadkar pártja leszerepelt a választásokon.

Bejelentette a lemondását Leo Varadkar, Írország miniszterelnöke, miután pártja, a Fine Gael csak a harmadik helyre került a február 8-i parlamenti választásokon.

"Leo Varadkar csütörtök éjjel bejelentette Michael D. Higgins államfőnek a lemondását. Ő és kormánya az alkotmánynak megfelelően az utód kiválasztásáig és parlamenti megerősítéséig

ügyvezetőként hivatalban marad"

- közölte a miniszterelnök sajtószolgálata egy nyilatkozatban.

A választásokon indult pártok közül egyik sem szerzett többséget, és

patthelyzet alakult ki.

A parlament csütörtöki ülésén egyik párt sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet. A legtöbb képviselői helyet Mary Lou McDonald pártja, a Sinn Féin szerezte meg, de ez a 45 fős frakció is nagyon kicsi a kormányalakításhoz, amelyhez 80-nál több képviselő szükséges.

Az Írország függetlenségének kikiáltása óta eltelt egy évszázad alatt két másik párt, a Fine Gael és a Fianna Fáil uralta a politikai életet. Most csak 35, illetve 38 mandátum jutott nekik a 160 fős alsóházban. A zöldek 12, a munkáspártiak és a szociáldemokraták 6-6 képviselői helyet kaptak, a többiek függetlenek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×