eur:
395.02
usd:
368.22
bux:
71567.76
2024. július 2. kedd Ottó
Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt elnöke beszédet mond a párt IX. országos kongresszusán a szlovákiai Érsekújváron (Nové Zámky), az egykori császári-királyi lovarda épületében 2016. november 12-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Már nem kér Bugár pártjából a szlovák kormány

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke bejelentette: a választások után nem lép újra koalícióra jelenlegi koalíciós partnerével az Irány - Szociáldemokráciával (Smer-SD), sem pedig a radikális Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárttal. Robert Fico, az Irány elnöke reagálásában azt üzente Bugárnak, hogy már most sem számolnak pártjával.

Bugár Béla bejelentése annak tükrében számít érdekesnek, hogy tavaly ősszel, amikor egy közös magyar lista kialakításáról tárgyaltak a felvidéki magyar párttal, a Magyar Közösség Pártjával (MKP) és néhány kisebb politikai csoportosulással, az együttműködés egyebek mellett azon bukott meg, hogy Bugárék nem voltak hajlandóak kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben esetleg ismét együtt kormányozzanak az Iránnyal.

Bugár mostani bejelentése ugyanakkor nem számít különösebb meglepetésnek, mivel a párt politikusai retorikájukban és parlamenti frakciójuk tetteiben gyakorlatilag már hetek óta inkább ellenzéki politikát folytatnak.

Felmérések szerint a Most-Híd támogatottsága az utóbbi hónapokban sokéves mélypontján, jóval a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalék alatt van.

Robert Fico, a vegyes párt elnökének bejelentésére reagálva csütörtökön azt mondta:

evidens, hogy a Most-Híd már megegyezett az ellenzékkel,

s az Irány már sem a mostani rendkívüli parlamenti ülésen, sem a jövőben nem számol Bugárékkal. Megjegyezte: meggyőződése, hogy a Most-Híd nem jut be a parlamentbe a február 29-re kitűzött választáson. Hozzátette: a voksoláson nem 4,99 százalékos, hanem 2,99 százalékos eredményt kíván jelenlegi koalíciós partnerének.

Fico ez utóbbival arra utalhatott, hogy a vonatkozó szlovákiai szabályozás szerint csak azok a pártok kapnak állami támogatást, amelyek a parlamenti választáson legalább 3 százalékos eredményt érnek el.

Címlapról ajánljuk
Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

Folytatódik a cseh-szlovák testvércsata: Prága inkább fokozza Ukrajna támogatását

A cseh miniszterelnök szerint a cseh-szlovák kormányközi tárgyalások felújítása továbbra sincs napirenden. A legfelsőbb cseh vezetők a prágai várban vitatták meg az országot érintő legfontosabb külpolitikai kérdéseket, és úgy nyilatkoztak, hogy Csehország folytatja Ukrajna támogatását minden területen, beleértve a fegyverszállításokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
Magyarország valójában csak egy hatalmas Budapest? Néhány megye nagy gondban van

Magyarország valójában csak egy hatalmas Budapest? Néhány megye nagy gondban van

Budapest gazdasági súlya mindig is hatalmas volt hazánkban, az ezredforduló óta pedig összességében még növekedett is. Néhány megye azonban gyengén teljesített, és érdemben veszítettek gazdasági súlyukból. A főváros kétszer olyan fejlett, mint az ország átlagos gazdasági teljesítménye, miközben az ország keleti felén 50-60% alatti teljesítményeket is látunk. Jó hír, hogy a megyék túlnyomó többsége felzárkózást mutat az EU-átlaghoz, azonban van olyan térség, ahol stagnálás, illetve visszaesés látszik. Hazánk példáján is látszik, ami az elmúlt egy-két évtizedben egyre jellemzőbb: leginkább a szolgáltatószektor képes dinamizálni egy térséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×